MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962
1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-II/256
- 27 - 2s€ tésére, s annak a feladatnak sikeres megoldására irányitsák, hogy túlszárnyalják a kapitalista világrendszert az ipari és mezőgazdasági termelés abszolút volumene tekintetében, majd pedig túlszárnyalják a gazdaságilag legfejlettebb tőkésországokat az egy főre jutó termelésben és a dolgozók életszínvonalában." "Ezeknek a feladatoknak megoldása megköveteli az egyes szocialista országok népeiben rejlő alkotóképességek és kezdeményezőkészség maximális kibontakoztatását, váLamennyi szocialista ország ipari fejlesztését, a társadalmi munka termelékenységének maximális növelését, a szakadatlan műszaki haladást, a tervgazdálkodás gyakorlatának állandó tökéletesítését, a kollektiv tapasztalatok felhasználását, a szocialista országok gazdasági együttműködésének bővitését és erősitését." Mi is aktiv résztvevői vagyunk a két tábor békés versenyének. Mi is magunk elé tűztük a fejlett iparral rendelkező baráti, kapitalista ortizágoic ipari szinvonalának elérését, illetve egy távolabbi időszakban tulhaladását. Ezért jelenlegi helyzetünk megítélésénél nem elégséges annak egyedül a tervekhez vagy a megelőző időszakkal való összehasonlítása. A teljes kép érdekében össze kell hasonlítanunk a budapesti ipar műszaki-gazdasági mutatóit a megfe]elő területen jobb eredményeket felmutató szocialista v a gy kapitalista ország mutatóival. Nézzüfi meg néhány példát a budapesti iparból: A magyar gyógyszeripar termelése az államosítást követő 12 év alatt - 1949-től 1960-ig - 18-szorosára emelkedett. A gyógyszer-gyártásban több mint 90 %-*-os súlyt képviselő budapesti gyógyszeripari vállalatok 1960. évi termelése 20-szorosa volt az 1949.évinek. Ha az olyan fejlett vegyiparral rendelkező országok, mint az USA, Anglia, NSZK, Svájc, Hollandia gyógyszeriparának az utóbbi néhány évben bekövetkezett mennyiségi fejlődését viszonyítjuk a magyar gyógyszeriparhoz, kitűnik, hogy ugy a termelés, mint az export fejlődésének üteme nálunk volt a legnagyobb. Ugyanakkor a termelékenység tekintetében lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet. Az egy fő gyógyszeripari létszámra jutó termelési érték Angliában körülbelül háromszorosa, az USA-ban pedig ötszöröse a magyar eredménynek.
