MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962
1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-II/96
- 7 - /'*/ ^ fokozottan aláhúzta a szeptember 13-i határozat jelentőségét is. Ezen határozatok eredményeképpen jutottunk el oda, hogy a budapesti iparban a termelékeny- és hatékony munka központi jelszóvá vált, s pártszervezeteink - mint jó fegyverekre - ma is alapjában véve e két határozatra támaszkodva végzik mindennapos munkájukat. Helyes az, ha figyelmet ford ítunk azon szemléleti változásokra, melyek a termelékenység vonatkozás ában bekövetkez tek. Állitjuk, hogy ma már a termelékenység^éjcdé.sé-t_illetően kialakult az a szemlélet, hogy a termelékenység nemcsak helyes és szigorú létszám-politika kérdése, hane m dö n tően és e lsősorban a műszaki fejlesztés, a jól szervezett üzem és _a jó l szervezett munka, a jól megtervezett tevékenységannak elsődleges alapja. Ugy véljük, hogy ma már eljutottunk odáig, hogy az illetékesek, a gazdaságiés politikai vezetők tudják, hogy nem a termelékenység mutatója fontos csupán, hanem a valós termelékenység, mely a "kevesebb munkával több valós termék" elvben központosul. Emlitést kell még tenni a köznyelven forgó 2/3 - 1/3 arányról, mely általánosan országos szinten ezévi gazdálkodásunk egyik alapelve. Nekünk általában mindenhol ezen arány elérésére kell törekednünk, habár e kérdést'nem szabad mechanikusan kezelni. De mi legyen ott a termelékenység sorsa, ahol tegyük fel a termelés volumene nem növekedik vagy esetleg csökken. Itt nyilvánvalóan nem a 2/3 - 1/3 arány az irányadó, hanem itt e helyen azt kell megérteni és véleményünk szerint ezt kell mindenhol elterjeszteni, hogy a termelékenységet akkor is növelni kell, ha a termelés mennyisége változatlan és akkor is növelni kell, ha az adott helyen a termelés mennyisége csökken. Ez a helyes szemlélet, e szerint kell gand©lkodni. E helyes szemléleteknek, e helyes irányvonalnak eredményeképpen ma a termelékenység növekedésének ütemét ha nem is jónak, de kielégítőnek tarthatjuk, s egy példával lehetne illusztrálni ennek gyakorlatát: Vegyük például az egyik budapesti gyárat, az EMAG-ot. Itt 1960ban a termelékenység növekedését célzó intézkedéseket,, illetőleg azok eredményeit 100 %-nak véve 4-7 %-ban különböző műszaki fejlesztési és szervezési intézkedésekből,