MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-II/36

o, személyszállító hajó 45o LE-s vontatóhajó 4oo LE-s cséplőgép termelés megszüntetése* Ezeknek alapján megállapítható a budapesti gépipar strukturális változásával kapcsolatban a gépipari iparcsoportok, iparágak, fontosabb gyártmányok elemzése alapján, hogy a budapesti gépipar struktúrája eltolódott a villamosgópipar ós műszeripar javára. Részletesebben ez azt jelenti, hogy a budapesti gépiparon belül emelkedett a $-os részaránya a villamos gépiparnak együtt, a híradástechnikai gépek és készülékek gyártásának, az egyéb megmunkáló gépek gyártásának, a villamosipari gépek ós készülékek gyártásának, a vacuumtechnikai termékek gyártásénak, a műszeriparnak, és a mezőgazdasági gépiparnak. A többi ágazat %-os részaránya vagy csökkent, vagy nem változott. Ezek közé az ágazatok közé tartozik többek között a közlekedési eszközök gyártása a szerszámgépipar, a gépgyártás együtt, a közlekedési eszközök javítása, a vas- és fémtömegcikkipar. Mindez azt jelenti, hogy a budapesti gépipar struktúrája a párthatározatoknak megfelelően eltolódott a munkaigényesebb ágazatok felé, és a mezőgazdaság szocialista átszervezését segitő ágazat felé, és csökkent az anyagigényesebb ágazatok ^-os részaránya. Az exportgazdaságosság szempontjából pedig csökkent az exportgazdaságosság szempontjából legrosszabbnak minősülő termékek száma, aránya. Említést igényel még az is, hogy bizonyos mértékig nem tekinthető kielégítőnek a műszeripar és a szerszámgépipar fejlődése. 'V ^*VV I A budapesti gépipar és az egész gépipar strukturális átalakításával kapcsolatos párthatározatok végrehajtását az O.T. Kohó- és Gépipari Főosztálya elsősorban a tervezés, tervegyeztetés, tervellenőrzés során segítette elő. Ez azt is jelei,ti, hogy az éves, ötéves, húszéves tervezésnél a struktúra átalakításával kapcsolatos párthatározatoknak megfelelő szerkezet kialakítására törekszünt a tervezésnél. Az éves tervek készítésénél, a tárcával való egyeztetésénél, ellenőrzésénél ágazatonként arra törekszik a főosztály - a gyártmányok anyagigényessógének elemzése alapján -, hogy a leganyagigényesebb gyártmányok termelését leállítsa, vagy amennyire csak lehet visszafogja. Az exportgazdaságosság elemzése során az exportgazdaságossággal kapcsolatos tárgyalások, határozatok hozatala során arra is törekszik a főosztály, hogy a legrosszabb exportgazdaságossági mutatóval rendelkező gyártmányok termelése megszűnjön. A gépipari export politika kialakítása érdekében a külkereskedelmi tárgyalások alkalmával, ahol csak lehetett