MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962
1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-II/8
- 3 - ő Példák: a Hajtóműgyár /I/a.kat./ Egerbe, a Mechanikai Mérőműszerek 'Gyára /I/a.kat./ Szekszárdra, a Fémdoboz és Tubusmüvek /nem kat./ a Mátra vidékére, a Kábel- és Sodronykötélgyár /I/a.kat./ Szegedre, a Telefongyár /I/a.kat./ 3ugyira telepitett, illetőleg telepit bizonyos profilokat. Á többi minisztérium, kevés kivétellel, a vidéki ipar fejlesztésében nem a budapesti telephelyek, vagy ezek profiljainak kitelepítésével vesz részt, hanem kapacitás-igényét uj vidéki üzem létesítésével, vagy a már itt működő üzemek bővitásével elégiti ki. Ez a szándék elsősorban a Nehézipari Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium vonalán észlelhető. Hatósági működésünk keretében teljes szigorral érvényesítjük a vonatkozó párthatározat és a GB. döntések irányelveit. Főtörekvésünk annak megakadályozása, hogy minden olyan szándékot, amely akár az uj budapesti ipari telephelyek kialakítására, vagy a meglevők kategóriával ellentétes bővitésére irányul, megakadályozzunk. A főváros területén uj ipari telepitás az elmúlt években csupán egy-két esetben történt. Hivatkozunk az Erőműjavitó és Karbantartó Vállalat témájára. A vállalat telephelyei jelenleg a XIII. Hegedűs Gyula utcában működnek. A kategorizálás előkészítése során az érdekeltek a II.jellegben állapodtak meg. Ezt olyképen értelmeztük és indokoltuk, hogy a vállalat mai telephelyei kizárólag budapesti igények kielégítésére szolgáljanak és az ehhez szükséges kapacitással működjenek, mig a vidéki szükségletek ellátására uj vidéki üzemet hozzanak létre. Ezt követően Apró Antal miniszterhelyettes elvtárs ugy intézkedett, hogy a vállalat I.jelleggel Budapesten marad, a lo.249/1961.GB.sz. döntés a vállalat jellegét ilyen értelemben állapította meg. c./ Milyen konkrét számokkal lehet igazolni Budapest iparának vidékre történő áramlását ? Hivatkozunk az Országos Tervhivatal által a Gazdasági Bizottság felé adott oo9/I/1962.sz. előterjesztésre, amely a II. ötéves terv időszakában az ipar területi elhelyezkedését tárgyalja, s amelyben a lo.117/1962.G3.sz. határozat döntött. Az előterjesztés szerint ipari vonatkozásokban Budapest súlya a II. ötéves terv végén csökkenni fog. Az iparban foglalkoztatottak aránya az 196o.évi 44.1 %-ról 1965. végére 41.3 ; >ra csökken. Ez a negativ jellegű változás azonban még mindig 35.ooo fő létszám-emelkedést jelent, amelynek csak egy részét fedezi a 3udapesten jelentkező uj munkavállalók száma, tehát szükségképen a vidéki dolgozóknak Budapest felé irányuló további áramlásával kell számolni. Az anyagból kitűnik az is, hogy Budapesten főleg a gépipari üzemek fejlődnek tovább. Ezzel nem lehet egyetérteni, indokoltnak látszik a gépioar egyes ágainak, főleg a széria-gyártással foglalkozóknak, fokozottabb mértekben vidékre történő irányítás a. Foglalkozik az előterjesztés azzal is, hogy a II.ötéves tervben 3o budapesti üzem egyes profiljainak és csupán néhány üzem teljes egeszének kitelepítése indul meg. Ez a profil-kitelepitési tendencia, mint mar az előbbiekben is kifejtettük, a főváros részéről nem fogadható el. Nem csökkentik, vagy csupán igen kis-mértékben az ipari koncentrációt és az ennek következtében jelentkező túlzsúfoltságot, hiszen a kitelepülő profilok helyét
