MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962
1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/478
- 3 Előfordul néhány KISZ. alapszervezetünk munkájában,hogy a termelés kérdéseivel való foglalkozás még mindig háttérbe szorul. Vezetőségi üléseket ? taggyűléseket fordítanak,egy egy kirándulás, vagy klubnap előkészítésére,azonban a legfontosabb termelési kérdésekkel nem foglalkoznak. Viszont van még egykét alapszervezetünk,ahol viszont hiányzik az Öntevékeny politizáló készség. B hibákat kijavítva elfogjuk érni,hogy hátul kullogó alapszervezeteink is felfognak zárkózni az élenjárók közé. Elvtársak! Nálunk az Athenaeum Nyomda'ja n két véglet található az öregek és a fiatalok és ebből adódik,hogy sok bírálatot kapunk az idősebb elvtársaktól.Komolytalannak tartanak bennünket,kétségtelen,hogy szeretünk szórakozni,ami természetesen igy volt az •apáink idejében is és igy lesz ez akkor is,amikor majd mi is apák leszünk. 5gyes felnőttek megfeledkeznek arról,hogy vala-. mikor ők is voltak fiatalok, s mikor látják,hogy hogyan táncolunk, bizony össze húzzák a homlokukat. De kérdem én miért volt erkölcsösebb a tangó hangulatvilágításban,mint a tvist neonfényben? Semmivel sem. Tény,hogy akadnak közöttünk is olyanok,akik majmolják a nyugati tánc-őrületet, túlzásba viszik a dzséz muzsikát. Kétségtelen,hogy nehéz a slágerektől eljutni a komoly zenéig. Rajtünk,csakis rajtunk múlik,hogy milyen irányban tereljük fiataljaink érdeklődési körét. E kevesek miatt azonban nem lehet bennünket elitélni, a becsületes töboséget, mint ahogy azt sem róhatják fel,hogy modernebbül öltözünk,mint szüleink öltöztek gyermekkorukban. A mai modern tánc és öltözködés is lehet Ízléses. A felnőtt társadalomra vet rossz fényt,ha ugy formázzák meg,hogy "oaj £ van az ifjúsággal". A bajok legnagyobb része mondva csinált probléma. A fiatalokkal,hogy ugymondja$ mindig volt baj.De ez minden korszakban két generáció világnézeti,izlés és szokásbeli különbségéből adódott, ma a forradalmi változások korában kétszeresen érvényes ez a megállapítás. A felnőttek sokat prédikálnak nekünk a munka szépségéről.De hányszor halljuk,hogy ők maguk nem e szerint dolgoznak.Tévedés, hogy bennünk nincs hivatás szeretet,téves,hogy nemtudunk lelkesedni. Nagy baj,hogy a felnőttek hajlamosak az általánosításokra, nem lenne szabad egy két kirivó eset alapján minden fiatalt elitélni, és hibát követ el az a felnőtt,aki néhány munkakerülő rósz magaviseletű fiatalt látva elitélő véleményt alkot, s unalomig ismételt szentenciákat hangoztat a fiatalságról - általában. 4^^
