MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/474

- 2 Ez ellenkezik az emberek igazságérzetével és ezért csak indokolni lehet, de megmagyarázni nem, A jelentés alapján ugy érzem, hogy a probléma általános jellegű ezért azt kérem, hogy minél gyorsabban, még ebben az 5 éves tervidőszakban változtassuk meg a nyereségrészesedés módszerét. E tárgykörben még arra szeretném ielhivni a figyelmet, hogy a nyereségrészesedés jelenleg nem ösztönöz a termelékenység fokozására, az alacsony bérigényü iparágakban. Az ilyen vállalatnál a bérköltség az önköltség kis hányada, tehát viszonylag nagy termelékenység növekedés esetén is az önköltség csak alig érezhető mértékben csökken. Vállalatunknál nagymértékű rekonstrukciót hajtunk végre. Közel 2oo milliós beruházással évi 29,7 millió m

2 térmeiésünKet 1966-évre 47.4 millió o

2-re növeljük. A vállalat létszáma 447 fővel növekszik. A létszám növelése az eddigi tapasztalataink szerint nagyon nehéz. Férfi munkaerőben már jelenleg is nagy hiány van. Erre példa: 1955-ben a termelőüzemi munkások 59 %-a volt férfi. Az arány fokozatosan változik, jelenleg 1962 Ill.n-évében már csak 49.5 %-a férfi munkaerő arány. Nem volna baj önmagában, hogy a nők arányszáma növekszik. Nem lehet kedvezőnek Ítélni azonban azt, hogy ezzel párhuzamosan a vállalat nehéz munkakörülményeket nem tudja lényegesen megjavitani. Nem véletlen, hogy 1962 január 1-től, szeptember 3o-ig 146 nő dolgozó lépett ki a vállalattól. A munkáslétszám növelésének másik lényeges gátló körülménye véleményem szerint a viszonylag alacsony kereseti lehetőség. 1962.

III.n.évében az átlagos órabér 6.o2 Pt. volt. Ugy gondolom, hoyy ez a körülmény magyarázza nagyrészt a magas munkaerővándorlást• 1962-ben, kilenc hónap alatt 256 férfi dolgozót vettünk fel, ugyan ebben az időben 248 férfi flolgozó kilépett. Az elmondott jelenségek alapján az a kérésem, hogy : 4?4