MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/252

- 16 A budapesti ipar szerkezete kedvezően változott. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a termelés a kiemelt területeken: a vegyiparban /99,2 %/, műszeriparban /58,6/, villamosgépiparban /50,2/. A szerszámg'épipar termelésének növekedése azonban csak 23,1 % volt. Nem teljesítettük a diesel-program budapesti feladatait. Egyre többen megértik és helyeslik azt a párthatározatot, amely szerint gyártani csak azt szabad, amire szükségünk van, vagy amit el tudunk adni. Ez a szemléletbeli fejlődés azonban a gazdasági eredményekben még nem realizálódik. Egyes termékek iránti külföldi és belföldi igényeket az ipar nem tudta kielégíteni. Hiánjcikk a nagyképernyős televízió, a háztartási centrifuga, az építési szerelvények, a különböző magas kikészítésű, gyürhetetlen textiliák, motorkerékpár alkatrészek stb. a. / Export: A budapesti állami'par termékeinek 1959-ben 19,4 /o-a, 1962 első felében 23,1 %-a került exportra. Az üzemek többsége általában teljesiti, túlteljesíti export tervét. Ennek ellenére a megrendelt termékeknek gyakran 15-20 %-é.l nem gyártják le és más cikkekkel helyettesitik. A szállítási időket sokszor nem tartják be. A kiszállítások zömét a negyedév végén teljesitik. Általában nem megfelelő azon cikkek vagy alkatrészek időben és megfelelő minőségben való legyártása, amelyeket más gyárban és termékekben építenek be. Sok olyan cikkünk van, amely megjelenési időpontjában még korszerű, de az egy-két éves gyártási előkészítés miatt vészit korszerűségéből, és emiatt export gazdaságossága csökken. A szocialista tábor munkamegosztásának /KGST/ magasabb szintre emelése is azt követeli, hogy exportkötelezettségeinket időben és kiváló minőségben teljesítsük. b. / Termel

ékenység: A budapesti állami ipar termelékenysége az egy munkásra jutó nettó termelés alapján 1962 I. félévben 23,3 %~kal haladta meg az 1959 évi szinvonalat. Az ipar nettó termelésének növekedése 66 %-ban a termelékenység, 34 %-ban a foglalkoztatott munkások létszámának emelkedéséből származik. A termelékenységi tervek teljesítésében az 1961-es normarendezésnek komoly szerepe volt. A tartalékok és lehetőségek teljes feltárására irányuló törekvéseknek, a műszaki, szervezési intézkedések, a veszíeségidő tanulmányozás, a Politikai Bizottság szeptemberi határozata után sem kielégítőék. A vezetőket a napi termelés szinte teljesen lefoglalja. A korszerű üzemszervezés hiányában a meglévő tartalékokat nem képesek feltárni, kiaknázni és a termelékenység emelésének szolgálatába állítani.' 1 f£~