MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962
1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/242
- 6 Az elmúlt három évben az üzemek többségében kialakították az üzemi törzsgárdát. Sokat fejlődött a szakmunkások politikai magatartása. Örömmel fogadják, hogy rendszeresen kikérik véleményüket az üzem gazdasági, politikai feladatainak kimunkálásában és igy jelentős tám a szai lettek ezek megvalósításának. Fejlődött a munkásnők közügyekben való állásfoglalalása, Sokan tagjai a szocialista brigádoknak és még'többen versenyeznek más formákban. Különösen tevékenyek a békemozgalmi munkában, a családvédelmi és gyermeknevelési problémák megoldásában. De még mindig kevesen vannak vezető beosztásban, még a többségben nőket foglalkoztató üzemekben is. Az is előfordul, hogy ugyanazért a munkáért a nők kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak. A budapesti munkások közül kb. 120.000 a Vidéki bejáró. Ezek egy részének magatartása, életmódja, szemlélete komoly problémáTökóz üzemeinkben. Munkaidő után azonnal hazautaznak, ez nehezíti politikai és általános műveltségük emelését. Nem is fordítottunk kellő figyelmet a vidékről bejáró munkások nevelésére. A VII. pártkongresszus óta megváltozott a budapesti értelmiség politikai állásfoglalása, aktivitása, társadalmi tevékenysége. A nemzetközi erőviszonyok változása, a szocializmus eszméinek világméretű előretörése, hazánk fejlődése, az elért életszínvonal, a törvényesség helyreállítása kedvezően hatott a budapesti értelmiségre. A VII. kongresszus azt kérte az értelmiségtől, hogy alkotó erejét állítsa a nép szolgálatába, segítse a szocializmus gyorsabb építését. A párt szava visszhangra talált soraikban. Az értelmiség megbecsülése - amelyről három-négy évvel ezelőtt oly sok szó esett - ma mór nem társadalmi probléma. Különösen élénken foglalkoztatja őket a jövő társadalma, a kommunista társadalom. Helyesléssel fogadták a VIII. kongresszus irányelveit, főként azt, hogy tevékenységük megítélésében elsősorban a szocializmus érdekében végzett munkát vesszük alapul. Az alapvető politikai kérdésekben tapasztalható egység azonban nem jelenti, hogy az értelmiség világnézetében is egységes. A meglévő eszmei bizonytalanság, bizonyos belső nehézségek láttán, vagy a nemzetközi helyzet váratlan kiéleződésekor politikai bizonytalanságot előidéz. Örvendetes, hogy a fővárosi értelmiség jelentős része fontosnak tartja ideológiai továbbképzését. Tudósok, pedagógusok, mérnökök, orvosok, i irók, művészek érdeklődéssel tanulmányozzák a marxizmus-leninizmus klasszikusait, és korunk jelentős marxista-leninista dokumentumait. A műszaki értelmiség és a pedagógusok politikai fejlődése különösen számottevő. A műszaki értelmiségre jellemző a hivatástudat és a szakmaszeretet, amellyel gazdasági politikánk mégvárósitósáb'ah'eredményesen közreműködik. Közülük kerül ki az üzemi ujitók nagy része, sokan dolgoznak munkaversenyben, segítik a szocialista í^l
