MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/211

- 29 ­Á kongresszusi irányelvek mélyrehatóan elemzi/társadal­munk osztályszerkezetében végbement változásokat, A marxiz­mus-leninizmus elméletének fogyatékos ismerete miatt egye­sek a szövetségi politikát szembeállitották/ázosztályharc­cal# Nézetük szerint a párt feladta az osztályharcot, poli­tikája liberális. Ezek az elvtársak hozzászoktak a hangza­tos jelszavakhoz, igy is gondolkoznak, és nem a valóság elemzéséből indulnak ki. A marxista-leninista párt tevékeny­ségét nem "a^ "forradalmi " jelszavak, hanem a forradalmi tet­tek, az elért eredmények alapján kell értékelni. Az irány­elvek világosan mag^itu.'áLyaék,hogy "Az osztályszövetség tar­talma , terjedelme és formája a konkrét történelmi helyzet kivánta feladatoktól, valamennyi társadalmi osztály és réteg politikai magatartásától függően változik "• Egyesek osz­tályharcosnak tartották a mezőgazdaság átszervezésének 1956 előtti módszereit, a lenini hármas jelszó eltorzitását, az­zal együtt, hogy 4| kétszeri kísérletre sem sikerült átszer­vezni a mezőgazdaságot. Ugyanezek az elvtársak nem tartják forradalminak, osztályharcosnak, hanem liberálisnak a párt mostani politikáját, azzal együtt, hogy az átszervezés/Elég^' történt, és még a mezőgazdasági termelés is növekedett, to­vább erősödött a munkás-paraszt szövetség , a proletárdik­tatúra társadalmi alapja. Vannak párttagok, kik kétségbevonják a munkásosztály vezető szerepének érvényesülését. Nem a munkásosztály politikai vezető szerepének történelmi értelmezéséből, hanem vulgárisan lu

Next

/
Thumbnails
Contents