MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/209

- 27 alista realista művészet kiterjedése hosszabb utat igényel, mint a szocializmus alapjainak lerakása, több próbálkozásra, újrakezdésre van szükség. Ezért helyeseljük -a kongresszusi irányelvek meghatározását " A szocialista realizmus magában foglalja a kisérletezés szabadságát, a különböző stílusirányzatok létjogosultságát, a témák és formák változatosságát, * (Disaelt BártcrtokoBlot- ! Az irásos és szóbeli beszámolóban foglaltak biaonyitják, hogy a budapesti pártszervezetek munkájának alapját a két pártértekezlet közötti időszakban a VII.Kongresszus határozatai képezték .Magasabb szinvonalra emelkedett a budapesti pártmozgalom eszmei-politikai-cselekvési egysége, elmélyültebbé vált a pártszervezetek és a lakosság kapcsolata. Felléptünk a helyes politikai vonaltól <*11rórft nánefeiifujla UÚÜUÜÜUI szemben. A párt marxista-leninista egységéért és a párt tömegkapcsolatainak megteremtéséért folytatott harcnak nélkülözhetetlen része volt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1956-ban szakitott a vezetésben korábban eluralkodott személyi kultusszal és a szektás , dogmatikus gyakorlattal. A Budapesti Pártbizottság és a pártmozgalom helyesléssel fogadta a Központi Bizottság 1962 augusztus 16-i "A személyi kultusz éveiben a munkáismozgalmi emberek ellen m