MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/137

-134 ­akit szivesen várnánk és nyugodtan vállalhatnánk ugy is, mint elvtársakat, párttagokat ország-világ előtt. Mo3tmár a valóság­ban kezd ez a helyzet kialakulni, örvendetes és jó is, hogy ez van,és ezt tovább is kell fokozni, hogy méginkább igy legyen. Ilyen körülmények között és ilyen alapon merül fel nálunk az, hogy vezető tisztségbe pártonkivülinek is kell kerülni. Persze ezt nem szabad sablonosán, mechanikusan, logarléc, meg számoló­gép alapján elképzelni - magától értetődik - mert akkor csak bu­taság jöhet ki belőle, ha sablonosán nézzük ezt a kérdést. Felvetették az elvtársak nem egy helyen, hogy mi van itt nálunk az utóbbi években, hogy a kommunisták megbecsüléséről alig esik •szó, alig hallgani, és a párt folyton-folyvást a pártonkivüliek megbecsüléséről beszél. így van ez? így van elvtársak. Be kell önkritikusan vallani, ez igy van. A párt, úgymond, és a párt ne­vében beszélő funkcionáriusok különböző helyeken évek óta alig valamit beszélnek a kommunisták megbecsüléséről, és évek óta szakadatlanul hirdetik a pártonkivüliek megbecsülését. Ez igy van. Csak most felvetődik a kérdés, hogy jó ez, vagy rossz? Kom­munista álláspont ez, vagy nem kommunista álláspont? Igy a dolog konkrét oldalához hozzászólva, mindjárt azt is megszeretném em­liteni, hogy azért van egy ilyen általános emberi megitélés is bizonyos kérdésekben, és azt gondolja az ember, hogy senkinek sem az a fő feladata, hogy önönmagát dicsérje. Igaz. És mondok valamit: egy kommunista pártnak különös nagy nehézségére nem e­sik, hogy szüntelenül, szakadatlanul dicsérje a kommunistákat. De az ember gondolkodik, mi a hatása ennek, jó-e, vagy taem jó? Veszedelmes is egyébként, mert ebből jön ki az a hires sztálini kifejezés, hogy a kommunisták különleges anyagból való emberek. Nem akarok rossz hasonlattal élni, de miféle világnézethez méltó az, amely az emberiséget übermenschekre és általában másodrendű emberekre osztja, még akkor is, ha látszólag a mi javunkra 3zól. Ez nem helyes, ez nem kommunista és nem marxista-leninista állás­foglalás. Én én mondok valamit 1 Dicsérgessük mi csak a pártonki­v'ilieket nyugodtan tovább. Várjuk meg, ami a kommunistákat a pár­tonkivüliek kezdik dicsérni. Ez sokkal egészségesebb, mintha a kommunisták a kommunistákat dicsérik. /Nagy taps./, és a párton­kivüliek meg a pártonkivülieket dicsérik, azt, aki kivülmaradt a párton. Mert ilyen évek voltak Magyarországon, s azok nem jó

Next

/
Thumbnails
Contents