MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/135

- 132­szó. Mi itt a fontos számunkra? Először is az elvi alap, mert ha bárki közülünk együttműködésre lép egy pártonkivülivel abból a célból, hogy hogyan lehetne visszaállítani a kapitalista rendszert Magyar­országon, akkor mi ezt nemcsak súlyosan helytelenítenénk, hanem, ha annak érdekében akár egy miliméternyi lépést is tennének az illetők, akkor törvényeink értelmében büntető szerveink azonnal eljárnának ellene. Itt azonban elvi alapon való együttműködésről van szá, megint arról, hogy együttműködés a szocializmus elvi alap­ján és a szociálist^ társadalom épitése érdekében. Ez a döntő. Nézzék meg elvtársaim közelebbről, hogyan merült fel ez a kérédés, milyen igényt támasztunk ebben az esetben a pártonkivüliekkel szem­ben? Két igényt. A szocializmus ügyéhez legyenek hűségesek, a Nép­köztársaságnak legyenek hü állampolgárai, akarjanak a szocializmus épitésén munkálkodni - ez az első igény. A másik pedig az, hogy jó szakmai kvalifikációjuk legyen. Ez a két igény van, mert ha úgymond, a pártnak azt a politikát kellene hirdetnie, - és tegnap itt szin­tén nagyon helyesen szó esett erről - hogy választani kellene a kettő között: megbizható munkásforradalmárt kell valahová állitani, aki nem érti a 3zakmát, vagy egy szakmát jól értő, reakciós, ellen­forradalmi felfogással gyanusitható pártonkívüli szakembert, akkor természetesen egészen más kérdésről van szó. Van a történelemben olyan helyzet, amikor a szocialista forradalom ilyen választás elé van állitva. Van ilyen. A Nagy Októberi Szocia­lista Porradalom kezdeti periódusában ilyen helyzet volt és ugy is oldották meg, ahogy akkor az a helyzet megkívánta. A. komisszár-rend­szerrel oldották meg, és nagyon jó, hogy megoldották. Most a leg­jellemzőbb esetet veszem, hogy volt a négyéves .polgárháború és képzeljék el, hogy a Vörös Hadsereg - és néha még a partizánok osztagai is - harcoltak olyan körülmények között, hogy vezérkari főnökük reakciós, cári törzstiszt, téha tábornok volt, aki mellett viszont ott állt a kommunista forradalmár kommisszár pisztollyal, - és igy harcoltak. Képzelhetik ezt a harcot, s még igy is lehetett harcolni és győztek, - szerencséjére az emberiségnek. Még ott voltak olyan egyetemi előadók - most jut eszembe - a húszas évek elején, voltak kiváló képzettségű szakemberek, a régi orosz intelligenciá­ból, akik elvi szemléletüknél fogva - bár nem voltak tulajdonképen l%f

Next

/
Thumbnails
Contents