MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/128

-125 ­kiszámítani. Általában az egy haszontalan foglalkozás és még so­sem vezetett jóra. Azonban ennek az egész kérdéskomplexumnak a végkövetkeztetéseként - kapcsolódva ahhoz, amit itt tegnap Kazimir elvtárs mondott ­még azt szeretném megmondani: ahogy a 6 év gyakorlata is igazol­ja és bizonyitja, én bizonyos vagyok benne, hogy az előttünk ál­ló esztendőkben is az fog történni, ami az elmúlt 6 évben történt, s ha választani kell a helyes politika és egy ember között, nem a politika fog menni, hanem az ember, és a politika megmarad, akárki legyen is az az ember. /Nagy taps./ A kongresszusra felkészülve, ennek a felkészülésnek a menetében az a pozitiv és alkotó vita, amely létezik nálunk - és jó hogy léte­zik, s kivánatos, hogy még erősebb legyen - számtalan kérdést ve­tett fel. Hiszen az eddigi összesitett adatok alapján a budapesti pártértekezlet felszólalóit nem számitva kereken mintegy 100 ezer felszólalás hangzott el a kongresszusi vitában, az alapszervezetek­ben, a területi pártértekezletek során. Ez nagyon jó és ennek az alkotó vitának a keretében elvtársaink a mi fontos kérdéseinkkel foglalkoztak, s még vitatkoztak is bizonyos kérdéseken. Sőt el le­het mondani, hogy jelenleg napirenden vannak, előtérbe kerültek o­lyan kérdések - egynéhány, nem nagyon sok olyan kérdés - amelyekben a KB. álláspontját a párttagság nagy többsége érti és helyesli, a párttagság egy kisebb része azonban vagy nem érti, vagy nem jól ér­ti, vagy jól is érti és nem helyesli. Mi vitatkozunk ezekben a kérdésekben és jó hogy vitatkozunk,mert éppen itt emiitette nemis egy felszólaló, hogy a KB. irányelveiben közzétett tételek egyikét-másikát bizonyos elvtársaink még nem fo­gadták el, de őket is az ügy szeretete, a szocialista forradalom védelme vezeti. Tehát nekünk rendesen, elvtársiasan kell vitatkoz­nunk és abban a feltételezésben, teljes nyugodtsággal, hogy mi csak vitatkozunk szép vigan, dönteni a kongresszus, a párt arra illeté­kes szerve fog. És aki jobban meg tudja közülünk, akik vitában va­gyunk, győzni kongresszusunkat a saját álláspontjáról, annak lesz igaza, és azt fogja a kongresszus támogatni. Én nem veszem ezeket mind sorra, de ha megengedik, három ilyen vita­tott kérdésről mégis szólni szeretnék. Az első kérdés: a tanulóif-

Next

/
Thumbnails
Contents