MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1962

1962-10-31 3. öe. - 1962_PE 3-I/123

120* kodó emberek tudják, hogy egy nagy horderejű kérdésben - amely befolyással van milliók életére, milliók és az ország jövőjének alakulására - elkerülhetetlen a vita. Példának okáért: ha a me­zőgazdaság nagyon fontos kérdéseivel, az ipar átszervezésének nagyon fontos kérdéseivel, vagy a közoktatás nagyon fontos kér­déseivel foglalkozunk, az a helyes gyakorlat, amelyet most álta­lában a párt követ: a Központi Bizottságnak arra az ülésére, a­melyen a kérdésben végleges állásfoglalás, döntés megtörténik, a Központi Bizottság meghivja nemcsak azokat a nem központi bi­zottsági legfelelősebb párttagjainkat és elvtársainkat, akik a végrehajtásban érdekeltek, hanem meghivja még ezekre a tanács­kozásokra az azon a területen jelentős szereppel és befolyással rendelkező pártonkívüli szakembereket is. A közoktatási reform kérdését, az igazat megvallva, - mielőtt a végső döntést helyére tettük volna, mert hiszen az eszme végső fokon itt is a párttól eredt, - egymillió emberrek tárgyaltuk meg, mielőtt a magyar nép legfőbb törvényhozó szerve, az országgyűlés elé vittük volna. Mi ennek az előnye és ereje? Nem utólag kell vitatkoznunk,mert hiszen igaz, mindig igaz, a kapitalista diktatúra és a proleta­riátus forradalmi diktatúrája idején egyaránt, hogy a párt min­den kérdésben, amikor harcra indul, mindig annyi emberre és ak­kora erőre számithat, amennyi embert annak az ügynek vagy állás­pontnak igazságosságáról, helyességéről sikerült meggyőznie. E tekintetben soha ne csapjuk be sem magunkat, sem a pártot. Elvtársaim! A felvilágosítás, a kérdésekre adott válasz, a bi­zonytalanok megerősítése a helyes álláspont irányában - elenged­hetetlen! Itt csak a következők között választhatunk. Nagy hirte­len, vita kirekesztésével, a végrehajtásban érdekeltek meggyőzé­se, megkérdezése nélkül egy hét alatt öS3zekalapáljuk saját ha­tározatunkat, azt meghozzuk, deklaráljuk, és utána négy-öt esz­tendeig nehezebb körülmények között kell meggyőznünk valamilyen embereket arról, hogy ez helyes ügy, és esztendők kellenek a meg­valósításhoz. Akkor már a meggyőzés sem olyan egyszerű, mert hi­szen mindenkiben felmerül a kérdés: "Miért nem kérdeztek meg min­ket, hogy megmondhattuk volna, hogyan látjuk ezt a kérdést és a szerint határoztak volna?"! Szerencsére a mi pártunk most már hat esztendeje a helyes forradalmi lenini módszert használja és /a-*

Next

/
Thumbnails
Contents