MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1959
1959-10-31 2. öe. - 1959_PE 2/95
- 84 fokozatosan elérjük azokat a célokat, amelyeket az értelmiség ideológiai megnyerése, ideológiai átnevelése terén magunk elé tűztünk. Ennek egyik alapfeltétele azonban érzelmi megnyerése az embereknek. Ez bonylult, dialektikus összefüggés, ezt nem lehet figyelmen kivül hagyni. Bár mindenki egyetértett a határozati javaslattal, egy kérdésben én mégis kénytelen vagyok kiegészitő javaslattal élni és bizonyos módosításokat javasolni. Nevezetesen: sem a beszámolóban, sem itt a határozat javaslatban tulajdonképpen nem foglalkozunk a magyar tudomány er dményeivel, feladataival és támogatásával. Gondolom, ezt pótolni kell azért, mert ahogy Marosán elvtárs beszámolója, de Kádárét, felszólalása is mondotta, Budapest a magyar forradalom, a munkásforradalom szive, fellegvára, ugyanígy elmondhatjuk, hogy a magyar tudománynak, a magyar tudományosságnak is Budapest a Központja. Legtöbb egyetemünk, felsőoktatása! intézményünk - ahol tudományos munka folyik, - a Magyar Tudományos Akadémia itt Budapesten van. Tulajdonképpen területileg a Budapesti Pártbizottság irányitása alá tartozik. Nem lehet tehát, hogy a Budapesti pártbizottság kivonja magát ezen felelősség, ezen kötelezettség alól, hogy beleszól ezeknek a dolgoknak az irányításába. Hogy ez az irányitás nem megfelelő, az világosan kijött itt az egyik elvtárs felszólalásából, aki - a XI. kerületi pártbizottság titkára - elmondotta, hogy a XI. kerületben 10 ipari kutató intézet van és ezeknek az intézeteknek a kutatása nincs kapcsolatban az élettel, nincs koordinálva a gyakorlattal, véletlenre vannak bizva a dolgok és még az elért eredményeket se tudják átvinni az iparba, a gyakorlatba. Ez nemcsak a XI. kerületi ipari kutató intézetekben, hanem az egész magyar tudományos élet kutató intézetében igy van. Óriási összegeket irányoz elő a magyar kormányzat, a magyar párt a tudomány támogatására. Ha jól tudom, az elmúlt évben 70C millió forint volt és a következő év*, en ez az összeg meg fogja haladni az egymilliárd forintot. Ennek az ísszegnek a felhasználása nem történik'" koordináltan . a tudományos kutatás szempontjából. Nyilvánvaló, hogy több pénz a kutatásra nem áll rendlekezésre, de ha ezeket megfelelően koordinálnák s itt csak a párt veheti magára megint ezt a terhet, ezt a felelősséget akkor sokkal többet lehetne kihozni,.többé lehetne tenni, nem elvont cikkek, Írások, nem elméleti kutatások születnének meg, hanem közvetlenül az életigény támasztotta tudomány-müvelés is folyna. A tudomány müvelésének két' forrásból kell táplálkoznia: az egyik a népgazdaság, ír -^