MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1959

1959-10-31 2. öe. - 1959_PE 2/93

- 82 kérdése, amit nyilván a szép eredmények hoztak. Azonban ne térjünk e felett napirendre tisztelt értekezlet és figyelmeztessük saját magunkat, a kommunistákat erre, mert ebből nagyon sok minden baj származhat. Származik mindenek előtt a mások lebecsülése, ebből a második lépés következik: a tömegek lebecsülése, a tömegektől elszakadás, a személyi kultusz és mindaz, ami ezután ezzel jár, nem lehet tehát erről eleget beszélni, gondolom. A második kérdés, amelyet most már röviden érintenék: az értelmiség megitélése. Vaüáiogy most már szokássá lett az értelmiség egészének egy tömegben való megitélése. Én azt kérem a kommunistáktól, és azt kérem a Kommunista Párt vezetőitől, hogy valahogy most már hagyjunk fel azzal, hogy az értelmiséget a tulajdonképpen 19.45 óta általunk megterségesen felfujt értelmiségi sztárok mostani viselkedése és magatartása alapján Ítéljük meg. Ezek a hajdani "sztárok" nemcsak politikai szempontból buktak le, lebuktak ezek értelmiségi szempontból, értelmi szempontból is. Kiderült, hogy ezek az emberek nemcsak a politikai helyzetet, de az értelmiség helyzetét, a tudomány helyzetét, a felsőoktatás helyzetét sem tudják helyesen megitélni, nem tudják megitélni, hogy a tudomány fejlődése, a felsőoktatás fejlődése, az egész értelmiség munka lehetősége szempontjából a szocializmus az, amely minden lehetőséget megad a fejlődéshez és a munka eredményességéhez. Nem vették azt sem észre, hogy mit jelent ha a párt egysége meginog, mit jelent az értelmiség szempontjából - ahogy Kádár elvtárs nagyon világosan beszélt most itt erről, s mindnyájunknak megvannak a személyes tapasztalataink - ha a párt központi vezetése nem tud egységesen irányítani, ha nem a párt Központi Bizottsága, nem a párt irányit, 1956 október 30-án - épp a tegnapi napon volt három éve - volt egy SZOT ülés, akkor mentem gyalog keresztül a városon, talán Gáspár elvtárs nagyon jól emlékszik arra a bizonytalanságra, amelyet a Központi vezetés ellentmondása, hiánya okozott. Feltettem a kérdést: hogy lehet az, hogy csak nekünk, kommunistáknak nincs fegyver a kezünkben, nincs irányitás, hogy meg tudjuk saját magunkat, intézményeinket védeni? Az az értelmiségi, aki nem elég értelmes ahhoz, hogy ezt megértse és levonja a következtetéseket, éppen az 1956 októberi ellenforrad alom tapasztalataiból, az nem értelmes, az nem értelmiségi, el társak, bármilyen foglalkozású! /Derültség/ taps/ Kérem tehát a párt vezetését, ne foglalkozzanak olyan sokat ez:;el a néhány volt dztárral, felesleges az energiát rájuk pocsékolni. ORSZÁGOS LFVÉLTA* <3 5 %