MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1959

1959-10-31 2. öe. - 1959_PE 2/82

- 71 dapestre, mert ez volt a véleményünk, hogy egy kicsit talpra is kell állitani és bátorítani kell a budapesti kommunistákat, hiszen sokkal erősebbek, mint ők maguk tudják. Marosán elvtárs a párt egyik legjobb agitátora. Ide küldtük és gondolom, hogy becsülettel el is végezte ezt a munkát. S amikor jövő feladatainkra gondolunk, arra gondolunk, hogy Marosán elvtársat visszavisszük a pártközpontba. Segitett, most már segitsenek maguk sajátmagukon! Van maguknak erejük bőven, ne rejtegessék! /Derültség/ Az elmúlt két és félesztendő alatt a budapesti elvtársak nagyon sokat fejlődtek ideológiailag is, politikailag is, hozzáértés tekintetében is és mi most azt gondoljuk, hogy Marosán elvtárs jöjjön be a Központba és legyen az első titkár állandó helyettese, maguk meg itt ebben a nagy erőt képviselő társaságban keressenek maguknak más titkárt. /Derültség/ Egyébként megmondom elvtársak, hogy ez is normális és rendben van, mert növekvő feladatok vannak s nekünk most a Központi Bizottságot is kicsit megint erősitenünk kell, fejlesztenünk kell a munkát. Hát mi hova menjünk? Á bécsi párttitkártól nem kérhetünk erősitést, a belgráditól talán nem is akarunk. /Derültség/ Csak a budapestiektől kérhetünk. Maguknak bizony könnyű a helyzetük,' mert minden, ami ettől lejjebb van, a maguk kezeügyében van, -mi most nem is nyúlkálhatunk bele, mert mindjárt azt mondják: hát hol van itt a kérdések előzetes megbeszélése. Úgyhogy van egy ilyen elhatározásunk és azt hisszük, hogy ez az ügy és a munka javára válik. Marosán elvtársat, aki egyébként nagybudapesti patrióta, ugy szubjektiven én nagyon könnyen ki tudom fizetni, mert a két és fél év alatt, amikor a kalapját kapta és kérdeztem, hova mész, azt mondta, melyek Pestre. Hát mondom, én Tokióban vagyok?/derültség/ Ha ő akkor azt mondta nekem, hogy megyek Pestre, én most azt mondom neki, hogy Pestről mégy Pestre. így lesz, azért a Budapesti Pártbizottság hatósugarában és működési területén marad, és ha akarják, gondolják, tud ő valamit még ezután is segiteni. Na most elvtársak, arn^ a jövőt illeti, a távlatokkal foglalkozni nem kell, mert azt hiszem, ez a kongresszus feladata, hogy megfelelő módon tisztázzuk helyzetünket, erőinket, feladatainkat, a módszereket, amelyekkel ezeket megoldhatjuk. Azt hiszem, hogy aORSZÁGOS LEVÉLTÁR J