MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1959

1959-10-31 2. öe. - 1959_PE 2/52

3 - 41 se szempontjából nagy jelentőségű. Kedves Elvtársak! A VII. kongresszus tézisei a falu szocialista átszervezésének főbb feladatait is tartalmazzák. Ennek alapján dolgozunk és tudjuk, hogy ebben a munkában elsősorban ránk, a termelőszövetkezetben dolgozó kommunistákra hárul a legnagyobb feladat. Biztosithatjuk a pártértekezletet, hogy mindannyian, mindent megteszünk, hogy ezt a politikát sikerre vigyük. Van azonban néhány olyan tényező, amely - ugy gondolom - kedves miridnyájunkat érint és engedjék meg, hogy néhány szóval beszéljek ezekről. Melyek ezek a kérdések? Az egyik: a parasztifjuság helyzete Budapesten. A budapesti termelőszövetkezetekre jellemző, hogy tagjaik túlnyomó részt ipari nyugdijasok, vagy 50-70 éves parasztemberek. Az ipar közelsége, felszívóképessége - sajnos - a gyárakba és az üzemekbe csábitja a paraszt ifjúságot. Mit lehetne tenni ezen a téren? Azokban a kerületekben, amelyekre a mezőgazdaság jellemző, a pedagógusoknak sokkal többet kellene foglalkozniok a paraszti munkával, hogy a fiatalokkal megszerettessék a paraszti munkát. Az a tapasztalatunk, hogy pedagógusaink az iskolában sokkal jobban tudják előadni az ipar problémáit, mint a mezőgazdaságét. így a parasztfiatal, - mivel az iskolában is ezt hallja, - nem ismeri a termelőszövetkezetben folyó életet, nem ismerheti, mert maguk a pedagógusok egy része sem ismeri ezeket a problémákat. így tehát a kérdés megoldása véleményem szerint az, hogy ezekben a kerületekben a pedagógusok járjanak ki a termelőszövetkezetekbe, ismerjék meg azok életét, hogy a tapasztalatok alapján ismertessék a fiatalokkal a paraszti munkát és a nagyüzemi mezőgazdaság fölényét. A mi kerületünkben is van ilyen probléma. A kerületi KISZ-szervezetnek nincs bázisa a parasztfiatalok körében. Ezért a KISZ-szervezet nem tud hatást gyakorolni a parasztifjúságra, nem tud megfelelően foglalkozni a parasztifjusággal. Másik nagy hiányosság még, hogy nem tudunk kellőképpen foglalkozni ezzel a kérdéssel. A kerületnek nincs kulturális központja. Most tervbe van véve, hogy a kerület kultúrházat kap. Eddig azonban csak az Ígéretek hangzottak el. Az útiköltség, amelyen ebben az ügyben a különböző szervekhez járunk, lassan többe kerül, mint a kultúrház felépitése. Felhivom az illetékesek figyelmét, hogy egy olyan nagy kerületben, mint a XVII. kerület, elengedhetetlenül szükséges a kulturális központ megépitése. A r~j ORSZÁGOS LEV&TAS JŰ+fj^T