MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1959
1959-10-31 2. öe. - 1959_PE 2/29
18 különböző okokra hivatkoznak. Számunkra érthetetlen, hogy pl. a KGMTI. fél évig halogatta a tervek elkészitését, s amikor már készen kellett volna lenniök, egyszerűen visszaadták a Beloiannisznak azzal, hogy nem tudják vállalni. Ugyancsak probléma a következő. Nagyon egyetértünk azzal a helyes ténnyel, hogy az Országos Tervhivatal ösztönzi üzemeinket a forgácsolás nélküli megmunkálásra. Ugyanakkor a KGM. iparpolitikai főosztálya részéről érthetetlen huza-vonát tapasztalunk. Pl. a Hajtóműgyár saját erőből preciziós kovácsoló részleget akar felállitani, ami szerintünk nagyon helyes és hasznos volna. Ugyanakkor az Iparpolitikai Főosztály ezt leállítja azzal, hogy erre másutt van kapacitás, holott évek tapasztalatai bizonyítják, hogy ilyen nincs, mert ezen a téren nem tudunk előremenni. El kell valamit mondanom a gyár igazgatójáról. ML sokat biráljuk az igazgatókat, mert sokat járnak külföldi tanulmányutakon, de nem hasznosítják az ott szerzett tapasztalatokat. A Hajtóműgyár igazgatója éppen külföldi tapasztalatai alapján megpróbálta korszerűsíteni az egyik lefejtő marógép konstrukcióját. Az Iparpolitikai Főosztály azonban ezt ahelyett, hogy támogatná, leállította és felelősségre vonást helyezett kilátásba az igazgatóval szemben azzal, hogy ehhez nincs joga. Néhány szót kell szólnom a kutatóintézetek problémájáról, mivel kerületünkben 10 fontos ipari kutatóintézet van. Már több éves tapasztalatunk, hogy a kutatómunka elszakadt a gyakorlattól és ezért sokat is biráljuk ezeket az intézményeket. Bírálatunk, hol meghallgatásra talál, hol nem. Ugyanakkor a kutatómunka is elaprózódott. Napi feladatokat oldanak meg, rengeteg témán dolgoznak, amellett probléma az is, hogy nagyon sok kutatás készen van, de elfektetik, nem vezetik be az iparban. S erre nem nagyon törekszenek a kutatóintézetek sem, mert nem prémium feltétel, s az üzemek sem nagyon iparkodnak ezeknek az uj, jó, kikutatott eredményeknél! a bevezetésére. Lehet, hogy nincs igazunk, de mi azt látjuk a legnagyobb problémának, hogy nincsen egy valóságos távlati ipari kutatóterv, amelyben meghatároznák azokat a főfeladatokát, amelyekre az erőket öszpontositani lehetne. Pedig akkor nem fordulna elő az, hogy némiképpen szétfolyik a kutatómunka. ORSZÁGOS LEVÖLTÁK