MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1959

1959-10-31 2. öe. - 1959_PE 2/117

- 106 Itt érek ahhoz a kérdéshez, amit bevezetőben megemlítettem, az emberekben a lét és a tudat Összefüggéséhez. Hiánya igyekeztünk a dolgozók tudatát formálni, amikor az életüket közvetlenül érintő termelési problémákat nem látták megoldottnak. A régebbi időben pótolta gyárunkban a szervezésbeli hiányosságokat, hogy a munkások száz százalékon felül is kiadtak mindent magukból, amire csak képesek voltak, de most, amikor egyrészt tanulni kellett az átlagbérből, másrészt nem sikerült időbenkidoglzoni az uj gyártmányokra a megfelelőbb uj normákat, akkor a régi szervezetlenség nagyon súlyos uj formában jelentkezett: a dolgozók egyáltalán nem igyekeztek kiadni magukból mindent, amire képesek, mert hónapokig nem látták biztositva munkájukat. Látták és érezték a vezetés bizonytalanságát, a szükséges felső támogatás és irányitás hiányát, látták, hogy nincsenek meg a megfelelő raktározási lehetőségek, aminek következtében értékes anyagok, készmunkák, buturok, stb. kárt szenvednek, ujabb költségekbe és munkába kerül azok kijavítása. Sz egyre fokozódó kedvetlenséget okozott. A pártszervezeten belül is egyre nehezebbé vált a helyzet. A pártvezetőségnek nemcsak a párttagság és a pártonkivüliek egyre fokozódó bizalmatlanságával, elkeseredésével kellett megküzdeni, hanem valósággal magunkat marcangoltuk, rágtuk tehetetlenségünkben. A gyár gazdasági vezetői, mivel felsőbb szerveinktől nem kapták meg a megfelelő segitséget és irányitást, azt gondolták, hogy maguk a felsőbb szervek is agy vélik, megoldódnak, rendbejönnek a dolgok a gyár saját erejéből, igy magunk is egyre biztalanabakká váltak és szinte nem is voltak tisztában a feladatok súlyával. Az igazgató elvtársunk is csak bizott abban, hogy majd csak megoldódnak a dolgok. Azt is el kell ismernünk, hogy bár a pártvezetőség tett alapvető javaslatokat, ezek a legutóbbi időben már nem változtathatták meg gyökeresen a helyzetet, ugyanakkor voltak olyan személyi problémák, amelyek megoldását hosszú időn át hasztalanul követelte a pártvezetőség és csak igen későn oldódtak meg. Kedves Elvtársak! Hadd emlitsem meg ennél a résznél, hányszor állapitjuk meg elvben, hogy a termelés osztályharc kérdése is, de gyakorlatban nem tudjuk következetesen érvényesiteni azt az elvet a káderpolitikában. Amikor a pártszervezet, a pártvezetőség javaslatai nyomán születtek intézkedési tervek, azok sajnos Íróasztalok mellett, a helyzet pontos felmérése nélkül / /[ > ORSZÁGOS LEVÉLTAB MJ^C