MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1957

1957-06-08 1. öe. - 1957_PE 1/17

- 17 ­Pr Nem akarok a saját egyetememről példát felhozni. A szegedi egye­temen történt meg, hogy öt reakciós tanár elhatározta, hogy egy úgynevezett kari ülésen - ami nem volt szavazatképes, mert a taná­rok többsége nem vett benne részt - egy súlyosan kompromitált, reakciós tanárt rehabilitálnak. A minisztérium jóváhagyta a reha­bilitációt. Az illető tanárnak egy mondvacsinált tantárgyat talál­tak ki, amit sehol a világon nem tanítanak és oda helyezték. Ugyan­ez az öt reakciós tanár elhatározta két kommunista tanár eltávolí­tását. A minisztérium habozott ezt a határozatot megsemmisíteni és csak akkor, amikor a helyzet már megváltozott, érvénytelenítet­te a határozatot, akkor amikor már a szegedi egyetem is visszavon­ta azt. A minisztérium a kommunista tanárok megvédésében nem vett részt. A szegedi egyetemeken még más dolgok is történnek. Pl. megürült egy tanszék, a minisztériumban lévőknek egy nagyon jő ha­verját akarták odaállitani. Az illetőnek a jogi; elméletet kellett volna tanitani, bár ehhez nem volt meg a képesitése, később kide­rült, hogy az állás mégsem üresedett meg, akkor felfedezték, hogy elő tudja adni a büntető perrendtartást is. Az Akadémia megálla­pította, hogy az illető tanárnak semmiféle tantárgya nincs, er­re mit csináltak? megtették dékánnak, ma viszont már ő a szegedi egyetem rektora. Azt hiszem nekünk kommunistáknak jobban kell ügyelni az ilyen személyi kérdésekre. Ezt az intézkedést ugy fog­ták fel, mint egy operett-tényt. Ilyennek a pártot nem szabad kitenni. Ki kell küszöbölni annál is inkább, mert az egészet az­zal indokolták a minisztériumban, hogy nincs több ilyen derék kom­munista. Az igazság viszont az, hogy 1956.-ban lépett be a pártba. Az értelmiség körében uralkodott a legnagyobb zűrzavar. A legna­gyobb baj, hogy bizonytalanságban érzik magukat, anyagilag és egyébként is. Az intrika nagyon elharapódzott, nem tudják melyik percben repülnek ki állásukból. A háromszori racionalizálás cél­ját nem érte el. Az intrika elburjánzott, ami ellen feltétlenül tenni kell valamit. Azt hiszem az értelmiség problémájának megol­dása, nyugvópontra helyezése a párt fontos feladata. M eg kell te­remteni azt a friss levegőt, amit reméltünk, hogy kibontakozik október után. Véleményem szerint az értelmiség körében az anyagi 0Ss82ÁÖOT í-EvgLTAR

Next

/
Thumbnails
Contents