MSZMP Budapesti pártértekezletei (HU BFL - XXXV.1.a.2.) 1957

1957-06-08 1. öe. - 1957_PE 1/133

Ml - 8 tek, amelyek a revizionizmus és az ellenforradalmi nyomás hatására engedményeket tettek, sőt sokszor maguk álltak az indokolatlan követelések és a pártellenes lázitások élére ós ezzel nemcsak saját soralkat demoralizálták, de tevékenységük demoralizálólag hatott a többi, a kibontakozást kereső pártszervezetekre és azok tagságára. A tüntetés napján, október 23-án a budapesti pártszervezetekben valamiféle békés illúziók éltek. Nem ismerték azokat az erőket, amelyek a békésnek igért diáktüntetést előkészitették, nem látták, nem sejtették szándékukat sem. Joggal elmondhatjuk, hogy október 23-án este kezdődött támadás meglepetésszerűen érte a pártszervezeteket, ami viszont oda vezetett, hogy túlbecsülték a támadó erőket és lebecsülték a munkásosztály hatalmához hü erőket. Tehát egyik végletből a másikba estek. A tények teljességéhez tartozik és jel esik ezt újból leszögezni, hogy a Budapesti Pártbizottság és a kerületi pártszervezetek egy-két kivételtől eltekintve megingás nélkül álltak a munkásosztály hatalmának oldalán, megszervezték a párttagság védelmét és hősiesen harcolva kitartottak a proletárdiktatúra mellett. Többségük a leghatározottabban visszautasította * az olyanféle értékelést, amely az ellenforradalmi lázadást nemzeti forradalomnak kiáltotta ki. Az ellenforradalmi lázadás tömegeit a kispolgárság egyrésze, a hatalomból kivetett horthysta elemek és az értelmiségnek befolyásuk alá került bizonyos csoportjai, fegyveres erői aűták. A kényszerű sztrájkokban fegyveres vezető szerepet vittek onezAoos LEVÉLTA*