MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1989

1989-02-06 226. öe. - 1989_PB 226/38

- 5 tatás egyre fontosabb szerepével, ugyanakkor a hagyományos döntési mechanizmusok, a nemzeti jövedelem elosztásának megmerevedett gyakorlata nyomán kialakult értékrend a közvetlen napi termelési érdekeket helyezte és helyezi előtérbe. A monopolisztikus hatalomgyakorlásból fakadóan a szaktudásra támaszkodás mellett a szellemi élet és az alkotó ember autonómiáját gyanakvás kísérte. A különböző társadalmi kérdések körül kialakuló vitákban mára már alig érzékelhető különbség a párttag és a párton kívüli értelmiségiek álláspontja között. A deklarált politikai szándékok, a megvalósuló politikai gyakorlat és a reálfolyamatok közötti növekvő különbségek hatására az értelmiségnek a párt iránti bizalma - főként az elmúlt néhány évben - rohamosan csökken. Egyre erősödő kritika érte és éri azt a politikai gyakorlatot, amely alkotó vita helyett hatalmi eszközökkel befolyásolja a szellemi élet folyamatait. Mára elfogadhatatlanná váltak azok a korábban alkalmazott módszerek, amelyek: - szembeállították az értelmiség érdekeit más társadalmi csoportok, osztályok érdekeivel; - a politikai döntéseket utólagosan igazoló, magyarázó szerepre kárhoztatták az értelmiség jelentős szellemi erőit; - adminisztratív eszközökkel igyekeztek kordában tartani az értelmiség közéleti aktivitását, befolyását; - paternalizmusukkal, szubjektivizmusukkal a kritika elfojtásának, a tudományos, művészeti értékrend felborulásának, a teljesítmények hamis értékelésének kedveztek; - az értelmiség néhány képviselőjének tették csak lehetővé a párt politikájának formálását. A különböző értelmiségi csoportok véleményét, kritikáját elutasító, a konzultációt, vitát mellőző politikai gyakorlat eredményezte, hogy az értelmiség jelentős erői közül sokan eltávolodtak a párttól. Számosan "másként gondolkodókká" vagy - a hivatalos politikával szembenálló erők befolyása alá kerülve - "ellenzékiekké" váltak. 32.