MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1989

1989-02-06 226. öe. - 1989_PB 226/21

- 4 továbbképzés rendszere és feltételei többnyire kialakulatlanok vagy korszerűtlenek. Számos területen a munkaerőhiány, vagy az alacsony jövedelem miatt túlmunka-kényszer érvényesül, széles értelmiségi rétegek alulfoglalkoztatottak. Mindez folyamatosan csökkenti az értelmiségi munkaerő értékét, presztizsét. 4. A fővárosi értelmiség közérzetét, értékrendjét, politikai, közéleti és szakmai aktivitását - így teljesítményét - jelentős mértékben befolyásolja, hogy - a társadalom, ezen belül az ország vezetése, illetve a párt miként számít az értelmiség szakmai tudására, munkájára, társadalmi aktivitására; - a politikailag aktívabb rétegek milyen befolyással lehetnek a politika alakulására; - a szakmai munka tárgyi, anyagi és irányítási feltételrendszere, az érdekeltségi és értékelési rend miként alakul, látnak-e perspektívát egy-egy szakterület, szellemi műhely, illetve saját személyük egzisztenciális problémáinak megoldására. Az elmúlt években meghozott politikai (társadalompolitikai, gazdasági) döntések számos esetben nem elég körültekintő előkészítés után születtek meg, sokszor háttérbe szorultak a szakmai, tudományos szempontok. Az értelmiség tevékenysége nem vált a társadalom, a párt életének szerves részévé. A társadalom kulturális, művészeti, tudományos szellemi életét alapvetően érintő politikai döntések jelentős többsége deklaráció maradt, megvalósulásukat a feltételek hiánya és a konkrét gazdasági intézkedések megakadályozták. A politikai akarat érvényesítéséhez nem teremtettük meg a szükséges eszközöket, intézményesített garanciákat. A szellemi munka, a tudás több évtizede folyamatosan leértékelődik. A társadalom széles rétegei egyetértenek az oktatás, a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés, a kultúra, az oktatás egyre fontosabb szerepével, ugyanakkor a hagyományos döntési mechanizmusok, a nemzeti jövedelem elosztásának megmerevedett gyaJU