MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1989

1989-04-24 228. öe. - 1989_PB 228/41

- 3 ­Mindezek nyomán a körzeti pártalapszrvezetek száma a felére, tagsága 22729 főre csökkent. A körzeti pártszervezetek tevé­kenysége 1953 után szinte a választási és egyéb kampányokra korlátozódott. Az 1951-ben szervezett üzemi "patronáló moz­galom" is formalitássá vált. Az 1956-os események világosan megmutatták a lakóterületi pártmunka visszafejlesztésének hátrányát. A párttagok elszi­getelődtek a lakóktól, jószerivel az egy házban lakók sem tudták egymásról, hogy práttagok. Ennek ellenére a körzeti pártszervezetek viszonylag gyorsan újjászerveződtek, ezt a folyamatot segítte, hogy az üzemekből "kitiltották" a párt­tagokat. 1957 elején Budapesten már 98 körzeti alapszervezet volt, 55oo taggal. Komoly gondot okozott a helyiségek hiánya. A párthelyiségeknek csupán fele, harmada maradt meg, jelen­tős részüket lakás céljára lefoglalták. Az MSZMP Budapesti Ideiglenes Intézőbizottsága 1957. febru­árban foglalkozott a lakóterületi-körzeti pártmunkával. - elhatározta, hogy "ismét visszaállítja a körzeti pártmun­ka 1949 előtti szerepét, jelentőségét; - fenntartotta a regisztrált párttagság intézményét; - javasolta az aktív dolgozó párttagok bevonását a lakóterü­leti munkába; - körzeti pártszervezetek feladatává tette, hogy segítsék a lakosság problémáinak megoldását, panaszaik orvoslását; - szoros együttműködést alakítsanak ki a tanácstagokkal, lakóbizottságokkal, tömegszervezetekkel; - újrafogalmazta azt a célt, hogy a körzeti pártszervezete­ket a lakóterületi politikai munka bázisává kell fejlesz­teni. Ennek érdekében házanként, tömbönként, körzetenként kommunista-sejtek szervezését indította el. 4/

Next

/
Thumbnails
Contents