MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1989

1989-03-13 227. öe. - 1989_PB 227/43

- 7 b./ A statisztikailag mérhető globálisan valódi, de az egyedeket tekintve nem létező növekedési elemek is árnyalják a képet. Ilyen jelenség a nyugdíjas paradoxon, mely a nyugdíjas társadalom kicserélődésének következménye; növeli a lakossági jövedelmet és fogyasztást, hogy a munkába lépők között több a magasabb képzettségű, így magasabb keresetű dolgozó; folytatódik a háztartások elaprózódási tendenciája, ami a rezsiköltséget befolyásolja; végül növeli a fogyasztást mindaz a ráfordítás, ami a népesség öszszetétel változásának hatása /idősek, betegek számának növekedése, demográfiai hullám az iskolarendszerben stb./. c./ Családi szinten a személyes reáljövedelem szóródása nagyobb annál, mint amit statisztikailag ki lehet mutatni. d./ Objektíve is igaz, hogy ugyanazon család helyzete egyik évről a másikra pusztán életkori okok miatt romlik, vagyis a növekvő gyermekekkel, illetve az idős kor előrehaladtával összefüggő kiadások emelkednek, miközben az egyes családokban azok pénzügyi fedezete egyre kevésbé áll rendelkezésre. e./ A januári áremelkedések a tavalyi nominális jövedelembővülést számos családban semmissé tették, így az 1988-89-ben valóban jelentős éleszínvonal csökkenés a ténylegesnél is nagyobbnak tűnik. f ./ Miután az elszegényedés veszélye egyre nagyobb rétegeket érinthet, a szegénység problémája ma már jobban átélhető. >Ö