MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988

1988-03-25 217. öe. - 1988_PB 217/14

- 9 nyilván nemcsak a struktúra, - a politika is változott, s akkor változások következtek a ma intézményrendszernek nevezett struktúrában is. 1968-ban a gazdaságirányítás reformja volt egy jelentős lépés ezen a területen, majd a reform 1983-84 évi továbbfejlesztése, de azért az apró lépések ellenére megmaradt ez a sztálini államstruktúra Magyarországon is. Amit úgy mondtunk, hogy proletárdiktatúra állama, vagy az össznépi állam, mert az össznépi állam fogalmát Sztálin használta 1936-ban, amikor az Alkotmányt megalkották. Miért korszer űtlen ez a jelenlegi politikai intézményrendszer? Miért szorul ez változtatásra? Az egyik, hogy nem teszi lehetővé eléggé az alkotást, nem nagyon serkent az alternatívákban való gondolkodásra. Mert az intézmények nem működnek rendeltetésszerűen, hanem alárendelten. Ez az intézményrendszer nem elég fogadókész az eltérő érdekviszonyoknak a befogadására, hiszen a valóság az inkább pluralista a szocializmusban is, tehát sokszínűbb, míg az állami intézményrendszer, a politikai intézményrendszer az inkább totális és a kettő nem igen tud találkozni. Miért mondjuk, hogy a szocializmus a gyakorlatban, a valóságban pluralista. Ha vesszük pl. a tulajdonviszonyokat: akkor azok sokfélék, az érdekek ugyancsak azok. A gondolkodásban sem monopóliuma, talán még hegemóniája sincsen a marxizmusnak. Sokszínű a gondolkodás, a szellemi szféra is. Nyilván, hogy minderre az egypártrendszer viszonyai között tekintettel kell lenni. Miért nem tudja lefedni az intézményrendszer ezt a sokszínű szocialista gyakorlatot? Vegyünk csak néhány magyar példát mint pl. a tömegszervezeteknek a működése. Milyen nehezen alakul át, ebből a rossz emlékű transzmisszióból a tömegszervezetek zöme politikai partnerrá, /k