MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988

1988-06-27 221. öe. - 1988_PB 221/9

- 7 évtizeddel ezelőtt. Én természetes dolognak tartom ezt, mert hiszek abban, hogy egy politikus, egy funkcionárius képes az élettel együtt haladni és változni. Én őt ilyen embernek tartottam. Újra visszatérek ahhoz, amiről ő saját maga elmúlt pártbizottsági ülésünkön úgy vallott, hogy elmondta miért nem gyakorolt önkritikát a felszólalásában. 3ó lett volna mégis csak, - ez után a megmagyarázás után is azt mondom jó lett volna, ha ezt megteszi. Figyelembe kellett volna venni azt, hogy a közélet nagyon érzékeny volt abban az időben, és most is érzékeny a felelősségre. Nem kellett volna magadra venned - abban teljesen igazad van - mindent, ami előző nagyon felelősségteljes funkcióddal volt kapcsolatos, csupán annyit, mint egy személy , aki a politika formálásában részt vett, vállalni tud. Meggyőződésem, hogy talán nem lennénk most ilyen helyzetben, ha ez elhangzik. Azért meggyőződésem, mert elhangzott azon az Országos Pártértekezleten olyanokról is ilyen önkritika, akik nem kevésbé szolgáltak volna rá a felelősség még teljesebb teherviselésére, - és mégis központi bizottsági tagok lettek. Ami a személyes véleményemet illeti Feri - engedd meg, hogy így szólítsalak, - régen ismerjük egymást. Engem eléggé megtanított az élet arra, hogy nem szabad a funkciót magát tisztelni. Azt lehet tisztelni, vagy nem tisztelni, aki az adott funkciót betölti. Tehát az embert lehet tisztelni. Én ezzel a dologgal úgy vagyok, hogy tiszteltelek én téged akkor is, amikor nem voltál sem politikai bizottsági tag, sem KB titkár, megyei titkár se, és tisztelni foglak én téged azután is, ha a pártnak nagy funkció nélküli hasznos tagja leszel. Én úgy érzem - biztos, hogy nagy lelki megrázkódtatáson kellett keresztül menned, nem egyszerű dolog egy ember életében egy ilyen esemény. De úgy érzem, hogy ezek a vélemények támaszok is lehetnek,