MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988

1988-04-23 219. öe. - 1988_PB 219/110

- 104 magunknak teremtünk olyan helyzetet, hogy tartós munkanélküliség lesz. Átmeneti munkanélküliséggel kell számolni, de nem vagyunk még arra sem felkészülve, hogy az átmeneti munkanélküliség során fölszabaduló szakképzetlen munkaerő átképzése, elhelyezése megtörténjék. Azt sem tisztáztuk még, hogy egy ilyen egyszerű kérdést vessek fel, hogy Magyarországon igaz, hogy emelkedett a nyilvántartott munkanélküliek száma, de van nyilvántartott üres munkahely is, s hogy a kettő nem mindig van ugyanazon a helyen, hogy Magyarországon 1 millió ember utazik a lakásáról a munkahelyére és vissza. Hogy csak ilyen formán tudjuk megoldani a jövőben ezt az átmeneti munkanélküliséget is. Továbbra a példák, amivel meggyőzzük a lakosságot, a jól működő vállalatoknál bizotsítani kell azokat az ösztönzőket, amelyek a dolgozók életszínvonalát emeli. A közszükségleteket megfelelő szinten kell keilégíteni és nem lebecsülendő véleményem szerint az a kérdés sem, hogy a közügyeket tisztességesen intézzük, hogy az egyszerű honpolgárral rendsen bánjanak és az sem, hogy a párt a kormány és a társadalmi szervek vezetése bizalmat és tiszteletet keltő összetétételű legyen. Itt ugye vita van afölött, hogy az év I. negyede hogy alakult. Én nem tudok ebbe beleszólni, nem is témája ennek az értekezletnek, egy azonban biztos, hogy az alapkérdések sajnos nem változtak. Talán rövid volt az idő, én nem tudom, de hogy itt valamit tenni kell az biztos. Ha nagyon is változó a hangulat foglalkoztatási ágon, város és falu, munkás és paraszt, értelmiség között az alapvető helyzet sajnos nem változott. Erről Békési elvtárs részletesen beszélt. Most mindennek követkzetében elmélyült a pártvezetés és tagsága közötti bizalmatlanság, a párt és a lakosság közötti bizonytalanság és bizalmatlanság. Ezért sorsdöntő a pártértekelet, mert ott olyan döntéseket hozhatunk, amelyekből a gazdasági kibontakozás párosul a társadalmi gyakorlat átalakításával. /AO