MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988
1988-03-25 217. öe. - 1988_PB 217/39
- 34 egyet kell érteni, hogy a párt önmaga kell az legyen, aki a demokráciát képes önmagában is és a társadalom egészében bővitani, s a demokrácia olyan furcsa jelenség, hogy mégiscsak felülről kell kezdeni egy demokratikus centralizmus elv alapján felépülő pártban. Én most nemcsak a Politikai Bizottságról szólok, vagy a Központi Bizottságról, itt a Budapestiről is, a kerületiről is, mert a demokrácia hiánya az nem úgy jelenik meg, hogy központ, meg végrehajtó szervek. Az úgy is megjelenik, hogy üzemi pártszervezet és az üzemi pártszervezet tagsága. A pártvezetőség és a párttagság között, - úgy is megjelenik, hogy üzemi intézményi pártszervezet és kerületi pártszervezet. Nincs meg ma a magyar pártban teljesen az egymás r ,a-épülés , függetlenül felépítési elveinktől. A gyakorlatban' sokszor az egymás fölött,alatt mozgó pártszervezetek sávja van. Nem épülnek egymásra a döntéselőkészítésb en _ itt nemcsak a Központi Bizottság nem ad ki országos vitára döntés előtt téziseket, az is elemi erővel tört ki, hogy ezt gyakrabban szeretné a párttagság. Az üzemi párt-alapszervezet tagja sem tudja azt, hogy miben dönt az ő saját párt végrehajtó bizottsága, hogyan foglal a párttitkár állást, amikor vezetői tanácskozáson szól a tagság nevében, vagy az ő megbízásából. A demokrácia ott is sérül, - ott sérül először, az ember számára ott találkozik szembe először demokrácia igénye, párt és tagnak a viszonya. Az egy következő lépés, hogy a Budapesti Pártbizottság sérti vagy nem sérti a kerületet és így tovább. De mit akar a párttagság a demokráciával? A viták során leszűrtünk néhány tanulságot. Mindenféleképpen szeretné a párttagság elérni, hogy nagyobb része lehessen a politika alakításában, a végrehajtás ellenőrzésében és a vezetők kiválasztásában. 53
