MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1988
1988-03-25 217. öe. - 1988_PB 217/30
- 25 s az egy párt mellett nem is mindig a tudatosság, sokszor inkább az ösztönösség határn mozogva a hatalom lényegét féltve vallotta az egy párt szükségességét. Nem is lehet elvi alapon azt mondani, - úgy elvi alapon, - hogy ideológiai alapot keresve hozzá a marxizmus-leninizmusnál vagy akárhol, mert erre eszmei-politikai alapot így nem lehet találni. Egyértelműen állást kellett foglalni a viták során a pártszervezeteknél, hogy az egypártrendszerVpolitikai gyakorlat követelménye Magyarországon. A politikai gyakorlat követelménye azért, mert Magyarországon a "több párt" valamikor 1957-ben eljátszotta azt a lehetőségét, hogy több párt lehessen. Nem azért, mert a magyar pártok egy része már korábban játszotta ezt a szerepét, mert fasizálódott, - ez egy történelmi tényező. 1957-ben-az úgynevezett több párt _ azt a történelmi mozzanatot szalasztotta el, hogy nem fogadta el a kommunista párt vezető szerepét, a proletárdiktatúrát és a szövetségi rendszerünket.Ezt a hármat! A többpártrendszer tehát Magyarországon a politikai gyakorlat anomáliája és nem valami elvi okot kell ahhoz találni, hogy miért nem lehet - lehet, szocializmusban is lehet, és lehet érdekkifejeződés más párt, - de ebben a mai szituációban a többpártrendszer hangoztatása,-ez e k budapesti tapasztalatok, a viták tapasztalatának is az összegezéséből fakadhat, - csak a hatalom másságáért folytatott harcot jelentené. Tehát másfajta hatalom felállításáért folyna. És ebben a kérdésben az csak idő kérdése, hogy valami mozgalomként jelentkezik, utána párttá kivan szerveződni és mint párt a hatalomért kivan harcot folytatni. Ez egy dialektikus folyamat.Ezt teljesen természetesen igy lehet csak felfogni. Lehet az akármilyen mozgalom, még "zöldként" is jelenhet meg akár nyugateurópában, akár Magyarországon, előbb utóbb nem tudja elkerülni, hogy mint társadalmi mozgalom hogyha komolyan akarja vetetni magát, ne próbáljon párttá szerveződni. <!>o
