MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1987

1987-06-15 212. öe. - 1987_PB 212/67

b. A közvélemény a fővárosban is megkülönböztetett figyelemmel kiséri a szocialista országok fejlődését, együttműködését. Általános a megitélés, hogy a létező szocializmus előrehaladása a benne rejlő lehetőségekhez képest lassúbb, de ennek okát nem elsősorban a szükségszerűen létező és újra keletkező ellentmondásokban, hanem a szubjektiv hibákban keresik. Az utóbbi időben élénk figyelem kiséri az SZKP politikáját. A XXVII. kongresszus határozatai, a KB 1987. januári plénuma nagy horderejű döntései párttagságunk körében osztatlan egyetértésre, támogatásra talált. Általános az a vélemény, hogy e politika sikere nemcsak a Szovjetunióra, hanem a szocializmus egészére is hatással van. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdései iránt évek óta növekszik az érdeklődés. A ma jellemző "sokszínűség", a "regionalizmus" elfogadása a pártközvéleményban is problémát okoz. Változatlanul ellenérzéseket váltanak ki a kommunista mozgalom belső problémái és vitái, amit a párttagság egy része megosztottságnak, a mozgalom gyengülésének minősít. Széles körű igényként fogalmazódik meg a kommunista- és munkásmozgalom akcióinak hatékonyabb összehangolása. Ugyanakkor a szociáldemokrata pártokkal és más haladó erőkkel - kölcsönösen keresett - kapcsolatfelvételeket a régi beidegződések alapján sokan elutasítják, illetve taktikai jellegűnek tekintik. Közvéleményünk alapvetően helyesen értékeli hazánk helyzetét és szerepét a világban és helyesli az MSZMP nemzetközi tevékenységét, egyetért azokkal a kezdeményezésekkel, amelyek a béke, a nemzetközi biztonság érdekében történnek. A magyar külpolitika az elmúlt időszakban - a többség számára bizonyítottan - eredményeket mutatott fel a szomszédos országokhoz fűződő szövetségünk, barátságunk és szerteágazó együttműködésünk területein. Kapcsolataink sokféle tényei, konstruktív megnyilvánulásai eléggé közismertek. Vita főleg a határainkon túl élő magyarság helyzetének, valamint a környezetvédelem alakulásával, illetve a Magyar Népköztársaságnak az ezekre való reagálásával kapcsolatban bontakozott ki. A magyar-román viszonyról való állásfoglalás kérdése hovatovább a párttagságot is megosztó problémák egyik legjelentősebbje lesz. A környezetvédelem politikai kezelése kapcsán jelen lévő bizonytalanság pedig reálisan megoldható problémákat is erőteljesen befolyásolja már. A fejlett tőkés országokkal való kapcsolataink javulását, külpolitikai aktivitásunkat hazai fejlődésünk lefékeződésével magyarázzák. Ma még nem tudatosult kellőképpen, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének fenntartása és javítása a kölcsönös előnyök alapján, a szocialista külpolitikának nem