MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1987

1987-06-15 212. öe. - 1987_PB 212/64

- 14 Világnézet és erkölcs a közgondolkodásban Társadalmunk többsége a szocializmus építésének alapvető céljait elfogadja, de ez távolról sem jelenti azt, hogy a társadalmunk világnézetileg azonos lenne. Az utóbbi években a párt szövetségi politikájának eredményeként erősödött a különböző osztályok és rétegek, illetve csoportok népi-nemzeti egysége, ami bizonyos ideológiai természetű kérdések esetében is megfigyelhető. Alapvető közös érdekek alapján, a különböző világnézetű emberek, párttagok és pártonkívüliek, gyakran egyetértésre jutnak egymással, alapvető és időtálló erkölcsi értékekkel /humanizmus, kollektivizmus, nemzetközi szolidaritás, munkához való viszony, egyenlőség, igazságosság, becsületesség, demokrácia, társadalmi tudatosság stb./ kapcsolatos kérdésekben. A létező szocializmus változásával együtt változik a szocializmusról alkotott kép, illetve a kívánatosnak mondott társadalmi magatartás, tehát változnak a szocialista értékek is. Hazánkban a népi demokratikus átalakulás időszakában és a szocializmus építése kezdetén a korábbi társadalom viszonyaiból megmaradt értékek mellett megjelentek - gyakran tagadásukat jelentő - új értékek, melyek egyszerre szembekerültek egymással és a társadalmi gyakorlattal, sokszor ötvöződtek és kölcsönösen kioltották hatásukat. Volt, amikor igazodtak, módosultak, illetve kiszorították egymást. A sokféle értékekből éppen a társadalom szükségszerű, többszöri átrendeződése és az értékek szocialista természetének gyakori tisztázatlansága miatt nem érvényesül egységesen erkölcsi értékrend. A történelmi fejlődésnek inkább az un. lineáris képe alakult ki, amely szerint az egyik elért eredmény mintegy automatikusan újabb eredményeket von maga után. Ezzel szemben a társadalomban - különösen az utóbbi években - váratlan, előre kiszámíthatatlan ellentmondások jelentek meg. A korábban világosnak láttatott távlatok elhomályosodni látszanak. Ennek oka - többek között - a társadalmi ellentmondások kezelésében meglevő gyakorlatlanságban keresendő. A napi, aktuális problémák általában háttérbe szorítják a lényegi összefüggéseket, a hirdetett értékrend és a mindennapi gyakorlat között sokasodó, mélyülő ellentmondások a szocialista értékrend leértékelődését tükrözik. Ezt sokszor "megerősíti" a propaganda, a marxizmus oktatása, amely nem mindig tart lépést az élet által felvetett kérdések ideológiai tisztázásával, jó, ha "panel-válaszok" születnek. 6*