MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1987
1987-02-09 210. öe. - 1987_PB 210/102
- 12 A fővárosi iparvállalatok középtávú tervei az előzőekben bemutatott iparfejlesztési célkitűzések megvalósítását csak részben támasztják alá. A termelés és az értékesítés szerkezetének átalakítása, az erőforrások hatékonyabb felhasználását célzó törekvések összhangban vannak a népgazdasági terv követelményeivel. Megvalósulásuk üteme és mértéke azonban elmarad a szükségestől. A beruházások ütemezése és az elérhető források között nincs összhang. A vállalati létszámtervek nem igazolják vissza a munkaerőigények szükséges mértékű csökkenését. Az előzőekkel is összefügg, hogy a hatékonyság, a kapacitás-kihasználás javulása elmarad a gazdaságpolitikai követelményektől. A népgazdasági terv teljesítésének megalapozása a fejlesztés szelektív élénkítésével, az intenzív fejlődési pályára történő átállás felgyorsításával érhető el. Ezt szolgálja a bemutatott iparfejlesztési koncepció. Megvalósítása meghaladja a jelenlegi tervidőszak kereteit. Az előrehaladás sebessége alapvetően a vállalati teljesítmények függvénye. A célkitűzések rangsorolása alapján, a napi és távlati érdekek összehangolása érdekében szükség van a végrehajtás feltételrendszerének kiegészítésére. Olyan eszközök alkalmazása szükséges, amelyek a szabályozás és ösztönzés révén érdekeltté teszik a fővárosi vállalatokat, szövetkezeteket és kisvállalkozásokat a célok megvalósításában. Elsősorban olyan preferenciák és diszpreferenciák alkalmazása szükséges, amelyek elősegítik a munkaerőhelyzet feszültségeinek feloldását, javítják a hatékonyan gazdálkodó termelő egységek létszámhelyzetét, hatásosabb ösztönzést adnak a gazdaságtalan tevékenységek megszűntetésére, segítik a kitelepítési feladatok végrehajtását, növelik a vállalatok érdekeltségét a környezetkímélő technológiák alkalmazásában, kikényszerítik a környezetszennyezés csökkentését. A kiegészítő eszközök preferenciák és diszpreferenciák célszerű megválasztása hozzájárulhat a népgazdasági terv megalapozásához, a veszteségforrások csökkentése, újratermelődésük elkerülése biztosíthatja a többlet-ráfordítások megtérülését . /ől~