MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1986

1986-09-22 208. öe. - 1986_PB 208/37

- 2 akkor gondjaink jelentős része, társadalmi és gazdasági fejlődésünk több akadálya a kádermunka, a vezetők tevékenységének fogyatékosságaira is visszavezethető. A pártszervek és -szervezetek a kádermunka pártirányításának fejlesztésével, káderhatáskörük érdemibb gyakorlásával hozzájárultak a káderpolitikai elvek következetesebb érvényesítéséhez. A társadalom egészének demokratizálódási folyamata, a tömegszervezetek jogkörének bővülése, a vállalatirányítási rendszer változása növelte a kádermunka demokratizmusát is. Az állami rendelkezések nyomán szervezettebbé vált a személyzeti munka. Budapesten is az a legfőbb gond, hogy nincs kellő összhang a káderpolitikai elvek és a kádermunka gyakorlata között. Növekedtek a vezetőkkel szembeni követelmények, a vezetői munka minden területen lényegesen nehezebbé vált, ugyanakkor a tevékenység társadalmi presztízse csökkent, időnként a vezetőellenesség is felerősödik. Ezért ma nehezebben vállalnak vezetői beosztást és a kiválasztásnál esetenként kontraszelekció érvényesül. I. A vezetők felkészültsége és alkalmassága, a káderhelyzet alakulása az egyes területeken A budapesti pártszervek, -szervezetek és a budapesti pártapparátus káderhelyzete A főváros közel 36 ezer választott tisztségviselőjének /alapszervezeti vezetőségi tagoktól a kerületi pártbizottságok tagjaiig/ döntő többsége alkalmas feladatai ellátására. Jelentősen nőtt általános és szakmai műveltségük szintje, emelkedett politikai iskolázottságuk, de a pártmunkához szükséges szakismeretek sokuknál hiányosak. A párt káderállományának összetétele tükrözi a társadalmi struktúrában, a párttagság soraiban végbement változásokat. &