MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1986

1986-09-22 208. öe. - 1986_PB 208/33

Gondolom, hogy a továbbmunkálkodás során szintén hasznositani lehet. Az uj vezetői formák és a párt kádermunkája is szóba került, és az a konfliktus, hogy mi van akkor, ha másképp dönt egy adott közegben az a 10 kommunista, mint ahogy előtte megbeszélték. Hát akkor sem kell uj választást kiirni, de nagyon körül kell nézni a "portánkon", mert valahol ez a kommunista morál, és az egymáshoz való őszinteség problémaköre, mikor annyi szavazatot sem kap valaki a tanácsban, ahány kommunista előtte megegyezett. Hát a tükröt kell először ilyenkor elővenni, és belenézni. Mert itt próbára tettük sokszor a saját szavahihetőségünket és kiderült, hogy mennyivel szebben tudunk mi szembe mást mondani, mint ami az érzésünk. Ez sem uj feladatot ró ránk, hanem azt, hogy saját emberségünket, saját szavahihetőségünket és a tisztességünket többször kell próbára tenni ahhoz, hogy ilyenek ne forduljanak elő. Nagy hangsúlyt kapott az egyetemek, az oktatás, művelődés kádermunkája. Ha ezt ugy nézzük, hogy a tanácsok, mint az intézmények fenntartói lassan már beleszólást sem kapnak az intézmények irányitásába, a másik oldalról pedig az egyetem, mint egy elég nagy tudományos, szellemi autonómiát élvező közeg a saját vezetőit sem tudja kinevezni, akkor itt nagy ellentmondást látok én. S egy tárcán belül is, káderfelfogásban. Tehát itt érdemes azért arra ösztönözni a művelődési ágazatot, hogy igenis gondolja végig, hogy miben sok és miben kevés a centrális elem, vagy mi az, ami még tovább demokratizálható. Azt értem én, hogy lehet szűkebb a döntés, ha a helyiekre bizzák, de nem feltétlenül hordozza magával a bölcsesség kövét., mondjuk egy tanszékvezető egyetemi tanár kinevezése kapcsán. Ugyanigy a kutató intézetek kádermunkáját is sok szó érte itt, s a követelményrendszert. Van egy alapvető gond a kutatóintézetek és egyáltalán a kutatóhelyek, kutatóvá válás esetében. Ezt ugy fogalmaztam egyszer a KFKI-ban, hogy aki belép annak a kapuján, már mindjárt kutatónak véli magát, de mindenesetre szeretné, ha tudósnak tartanák. Na most nyilvánvaló, hogy ez igy nem jó, mert ez torzulásokhoz vezet,mert ez a kádermunkára vetit feladatot. S>