MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1986

1986-02-24 205. öe. - 1986_PB 205/27

A még nem végleges számítások alapján az építési igények globálisan közel kielégíthetők lesznek. Ugyanakkor a szakmai összetétel gondjaival továbbra is számolni kell a lakásépítés és a lakóházfelújítás befejező szak szerelőipari munkáinál. A telepszerű lakásépítéshez felhasználható kapacitás - elsősorban a szakipari munkaerőhiány miatt a fővárosban az elmúlt években jelentősen csökkent. A budapesti és vidéki kivitelező vállalatok jelenleg évente csak mintegy 8-8,5 ezer lakás felépítésére vállalkoznak. A feltételezett kapacitástöbblet a fővárosban nem jött létre, így a versenyeztetés objektív feltételei nem teremtődtek meg. Az építőipari vállalatok lakásépítési feladatokra való ösztönzése érdekében a vállalatok ez évtől az átadott lakások után nyereségadó kedvezményben részesülnek. Feltételezhető, hogy ez valamelyest hozzájárul a lakásépítési feladatok teljesítéséhez, azonban úgy ítéljük meg a kialakult helyzetet, hogy a feladatok teljesítése érdekében további kapacitásbővítő intézkedéseket kell tenni, mert e nélkül nem látjuk teljesíthetőnek a kitűzött feladatot! A vidéki építőipari vállalatok munkájára tehát továbbra is szükség van. A tanácsi lakásberuházó szerveknek pedig biztosítani kell, hogy a lakásberuházások megfelelő műszaki-gazdasági előkészítésével elősegítsék a kivitelezők versenyeztetését és zavartalan munkáját. A lakóházfelújítás építési kapacitásszükséglete összességében kielégíthető. A tömbrehabilitáció, valamint a lakótelepi épületállomány időszerű felújítása részben újszerű feladatot jelent. Az ehhez szükséges összetételű kapacitás biztosítása további intézkedéseket igényel a tanácsi szervek és az építési tárca részéről egyaránt. A mélyépítési, közmű és közlekedésépítési kapacitásszükséglet kielégítése előreláthatóan nem okoz gondot. Az oktatási és egészségügyi intézményi, valamint kereskedelmi beruházások, rekonstrukciók és felújítások építési kapacitásszükséglete — a vidéki építőipari szervezetek bevonásával — kielégíthető. Az összetételében is megfelelő kapacitás kialakítása azonban itt is további összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé. 15. A Fővárosi Tanács és a Pest megyei Tanács együttműködése A Fővárosi Tanács és a Pest megyei Tanács, a budapesti agglomeráció hosszú távú fejlesztési koncepciója szellemében, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján - a pénzügyi feltételek adta lehetőségek között - bővíti együttműködését. A VII. ötéves tervidőszakra az együttműködés területeit a két tanács szakigazgatási szervei közösen dolgozzák ki és kötik meg a konkrét feladatokra vonatkozó megállapodásokat. Az együttműködés alapvető területei a következők: — A fővárosi középfokú oktatási intézményekbe beiskolázható Pest megyei elsőéves tanulók létszámát a VI. ötéves tervidőszakban megkötött megállapodás szintjén kell tartani. Ennek megfelelően évente összesen 6600 Pest megyei fiatal felvételével számolunk, s a középfokú oktatás működtetési és fejlesztési feladatait ennek figyelembevételével alakítottuk ki. A beiskolázható létszámot a lehetőségeken belül rugalmasan kezeljük. — Kórházi ellátásban a kialakult befegbeutalási rend alapján tartjuk fenn az együttműködést. A járóbeteg-ellátás fejlesztésében - indokolt esetben az ellátási körzetek módosításával is - a párhuzamosságokat el kell kerülni. A Vas utcai csecsemőotthont megszüntetjük, az épületet pedig a Pest megyei Tanács részére meghatározott időre átadjuk. — A megye vizsgálja, hogy a családi házak és társasházak fővárosi telekigényének egy részét (5001000 lakáshoz) milyen feltételekkel és hol lehet az övezetben kielégíteni. A konkrét megállapodásokat a vizsgálat eredményeinek ismeretében kell megkötni. Jfí 2\