MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1986

1986-09-22 208. öe. - 1986_PB 208/24

között az optimálisnál szerintünk nagyobb volt a cserélődés az elmúlt időszakban. Ezek döntő többsége nyugdíjaztatás és egészségromlás miatt került sorra. Növekvő arányt mutat, de még mindig nem elég gyakori azonban az alkalmatlanság miatti csere. Az indokolt kádercserék bonyolítását továbbra is főképp a szubjektivizmus, a rosszul értelmezett humanizmus és a szép számú személyi összefonódás akadályozza. A nyilvánvaló alkal­matlanság megállapítása és a cserék lebonyolítása között is sokszor indokolatlanul hosszú idő telik el. Az alkalmatlan ve­zetők alacsonyabb beosztásba helyezését szemléleti és egzisz­tenciális okok is akadályozzák. A káderkérdések eldöntésekor gyakran azonosan esik latba az egyéni sors és a követelmény­rendszer. Ez nem humánus véleményünk szerint. Tessék elképzelni azt a tantestületet, ahol humánus okokból otthagyják az igazgatót /jó, hogy ezután majd választják/, aki"megeszi " az egész tantes­tületet, rátepelszik. Vagy legyen ez párttitkár. Arról is lehet szó. Tehát azért, mert valakinek a sorsát humánusan kivánjuk el­rendezni, azért mégis a közösségi érdek, amit leginkább számba kell venni. Csak abban az értelemben van szüksége a kádercserének, ha az minőségi javulást eredményez. Ha javitja a vezetés szinvo­nalat. Csak pusztán azért, mert valaki már 8 vagy 10 éve funkció­jában van, azért még nem szükséges. Itt nagy vihart kavart a káderhatározatnak az a része, hogy rotáció. És már felhangokat is lehet hallani. Nem született még központi bizottsági döntés a rotációra utaltak körére. De valószinü, hogy a politikai veze­tésnek csak egy legfelsőbb szintjét fogja érinteni, és majd ki­dolgozza az állami és tömegszervezeti vezetés a maga szintjén. Itt már mindenki a rotációt tartotta az egyik fő kérdésnek, ha­bár mondjuk a budapesti pártbizottságon talál inkább a stabi­litás volna az, ami a vezetés követelményéhez hozzátartozik, mert itt a rotációból volt részünk az elmúlt időszakban. Ha megnézzük társadalmi átlagban, amugysem a funkcióknak ez a része az, ami nagy átlagban nem éri el a kivánt időszakban a cseréket. A sta­tisztikai mellékletből kitűnik, hogy 10 évnél régebbi pl. párt­munkás % arányában alig van, mindössze 10.

Next

/
Thumbnails
Contents