MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1986

1986-09-22 208. öe. - 1986_PB 208/13

- / A határozat kulcskérdése, hogy a káderek ne általában álljanak ki a párt politikája mellett. Hanem konkrétan, mindenki a saját területére vonatkozó politikai állásfoglalás mellett álljon ki. Külön hangsúlyozni kivánjuk, hogy nemcsak a KB állásfoglalása mellett, hanem a kerületi PB-i, vagy a budapesti és az alapszervezeti állásfoglalás mellett. Mert sok helyen ott van a politikai konfliktus pártszervezet és vezető között, hogy a vezetők egy részének a párt a kerületi pártbizottságnál kezdődik, vagy még ott sem. A szakmai hozzáértésről: amely véleményem szerint nem azonositható csupán az iskolai végzettséggel. Egyrészt azért nem, mert a megszerzett tudás és annak folyamatos karbantartása, az önképzés vagy a szervezett továbbképzés, amire egyre kevésbé van ideje egy vezetőnek, az önképzésre meg igénye van kevésnek. A szakmai tudás ezek nélkül gyorsabban devalválódik, mint korábban bármikor, másrészt azért sem azonos a képzettséggel, mert az alapos elméleti felkészültség nem elegendő ha az nem párosul kellő gyakorlati tapasztalattal, a valóság ismeretével. Fontos szakmai követelmény az is, hogy minden vezető igényelje és hasznositsa munkájában a szaktudomány és a tudomány eredményeit általában, a technika vivmányait. Egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdaságpolitikai ismeretek, a közgazdasági szemléletmód, s mind több helyen kényszeritő igény az idegen nyelv tudása is. A szakmai hozzáértést is többféleképpen kell természetesen mérni, mert ha pártmunkást keresünk, akkor az nem elégséges szakmai tudás, hogy jó közgazdász, vagy jó vegyészmérnök. Tehát egyetemi végzettséget szerzett és szakember. Mert ha nem tud két embert meggyőzni valamiről, akkor nem pártmunkás. Tehát mindig a szakmai tudás az az adott terület szakmai tudása, mint követelmény támasztható. Vagy a vezetőkészség követelménye, amelynek hangsúlyos eleme a folytonos megújulás igénye, és a nyitottság, az irányitó, szervező és kezdeményezőkészség. Nyitottságon nemcsak a különböző dolgok befogadási képességét értjük, hanem pl. a demokráciában is a teljes nyitottságot. Amikor a demokrácia itt jelenik meg valakinek a fejében. /5