MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-01-30 198. öe. - 1985_PB 198/86

- 60 A lakosság művelődési igényeinek kielégítésében a közművelődési és kulturális intézmények voltak a meghatározóak. A főváros művelődési otthonai igyekeztek információs bázissá, a közösségi élet központjaivá, a kerületek közművelődési életének szervezőivé válni. Szolgáltató jellegük túlhangsúlyozása azonban néha az igényfelkeltés rovására ment. Tovább bővültek a könyvtári szolgáltatások, növekedett az olvasók száma. Az olvasási szokások is jelzik az életmód változást: a kölcsönzött és vásárolt könyvek 30 százaléka ismeret erjesztő- és szakkönyv. Növekedett az érdeklődés a "könnyű", szórakoztató műfaj és a memoárirodalom, a közelmúlt történetéről szóló müvek iránt. A múzeumok a leglátogatottabb kulturális intézményekké váltak a fővárosban. Tudatos közművelő munkájuk szélesedett, sokszínűbbé vált, különösen az iskoláskorúak művelődését szolgálják eredményesen. A fővárosi lakosság műveltségének növelésében jelentős szerepet játszottak a művelődési mozgalmak. Az amatőr művészeti mozgalmakhoz elsősorban a diákok, a fiatal alkalmazotti és értelmiségi rétegek kapcsolódtak. A csoportokat nagy kísérletezési kedv jellemzi, ugyanakkor az elmúlt években csökkent a produkcióik iránti érdeklődés és a csoportokban résztvevők száma is. A lakosság öntevékenységére épülő művelődési akciók, kezdeményezések /lakóklubok, egyesületek/ elsősorban a helyi közösségi élet megszervezését, az emberi kapcsolatok ápolását igyekeztek szolgálni. Az elmúlt években a gazdasági gondok jelenléte, az elért életszínvonal megőrzésére való törekvés a fővárosi lakosság jelentős rétegeinél az életfeltételek anyagi oldalára helyezte a hangsúlyt. Ez sokszor a művelődési igények szűkülésével járt együtt. Nehezebb lett a közművelődési tevékenység a munkások, &£>