MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-01-30 198. öe. - 1985_PB 198/84

- 58 A kutatás-fejlesztésre fordított anyagi eszközök reálértékének csökkenése megnövelte a helyes rangsorolás és a koncentrált felhasználás jelentőségét. Az anyagi források összpontosításában kedvező folyamat indult meg, erősebben hat a gazdasági kényszer. Az eszközök felhasználásában azonban nem történt minőségi áttörér,. Kialakultak a legfontosabb kutatási-fejlesztési főirányok. Ezekben a kutatási kapacitás döntő mértékben a fővárosban összpontosul /mikroelektronika, gyógyszer-növényvédőszer, anyagkutatás, másodlagos anyagfelhasználás, társadalomtudományi központi kutatási témák/. Nőtt a rövid távú gazdasági eredményekkel biztató feladatok, megbízások vállalása. Az alapkutatások csökkenténét sikerült mérsékelni. A csökkenési folyamat kiváltotta kedvezőtlen hatánokat azonban csak részben tudtuk ellensúlyozni. A VI. ötéves terv éveiben közelebb került egynár.hoz a qazdasági és a kutatási-fejlesztési tervezés. A középtávú tervek összehangolásában az útkeresés azonban időveszteséggel járt, különösen egyes műszaki-fejlesztési területeken /mikroelektronika, növényvr'dő- és gyógyszerkutatás/. Az átfogó iparfejlesztési, műszaki-kutatási fejlesztési koncepció hiánya fékezi a kedvező hatások kibontakozását. A :

utatás-fejlesztés szabályozó rendszere közelebb került a népgazdaság egészére vonatkozó normatívákhoz. Feszesebb gazdálkodásra ösztönző, kényszerítő hatása érezhető. Az intézményrendszer nagyobb része már önmaga termeli meg müköcésének anyagi alapfeltételeit. Ez az elmúlt évek egyik legjelentősebb változása. Jel ntősen módosult az intézményrendszer. Csökkent a főhivatású kutatóintézetek száma. Folyamatban van az egyetemi kutatóbázis szervezeti átalakítása, bár ez - részben az anyagiszemélyi feltételek hiányában, részben szemléleti okokból lassan halad. A tárcák háttérintézetei elkerültek a kutatás £><