MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985
1985-01-30 198. öe. - 1985_PB 198/70
44 Központi bérpolitikai intézkedések eredményeként 1980 és 1984 között emelkedett a sütőiparban, a belkereskedelem egyes kiemelt munkaköreiben, az élelmiszerkereskedelemben, a nyomdaiparban, a fővárosi IKV-nál, a textilruházati iparban, az egészségügyi vállalatoknál, a biróságok, ügyészségek nem jogi munkaköreiben dolgozóknak, a megyei és üzemi lapok ujságiróinak, az alsó- és középfokú oktatás pedagógusainak fizetése. A melegüzemi pótlék bevezetése mellett emelkedett a műszakpótlék is. A XII. kongresszuson megfogalmazott szociálpolitikai célok nak megfelelően emelkedett a családi pótlék; bevezették a felsőoktatásban az uj ösztöndíjrendszert; emelkedett az ösztöndij, több alkalommal növelték a nyugdijakat, a házastársi pótlékokat és a minimális munkabért. Megtörtént a társadalombiztosítás és a GYES kiterjesztése, lehetővé téve a gyermekgondozás melletti munkavállalást. Az évi fizetett alapszabadság 15 nap lett, amihez háromévenként további 1 nap pótszabadság jár. 1981. július 1-től megkezdődött az átállás a 40 órás munkahétre. Emelkedett a lakásépítéshez nyújtott szociálpolitikai támogatás és bővült az arra jogosultak köre. A fogyasztói árszinvonal 1984-ben mintegy 30 %-kal haladta meg az 1980. évit. Ez alapvetően központi árintézkedésekből adódott, de jelentős szerepet játszottak benne a vállalati inditékü piaci ármozgások is. Legdinamikusabban az egyes iparcikkek, a szolgáltatások és az élvezeti cikkek ára emelkedett, de jelentős volt az élelmiszerek árának emelkedése is. Az ár- és jövedelemváltozások együttes hatására kisebb elmozdulások történtek a lakosság fogyasztásának szerkezetében . 1980 óta az összes fogyasztási célú kiadás növekedésén belül csökkent az élelmiszerekre, az élvezeti cikkekre, a ruházkodásra, nőtt a közlekedésre, művelődésre, üdülésre, szórakozásra, valamint a lakásépitésre, korszerűsítésre és ingatlanvásárlásra forditott kiadások részaránya. A megélhetési költségek a fővárosban nagyobbak, mint vidéken. Ez részben a vidékinél nagyobb élelmiszer- és közlekedési kiadásokkal, részben a lakásszolgáltatásra /melegviz, telefon, központi fűtés/, kulturális szolgáltatásokra, az élvezeti cikkekre, az egészségügyi és testápolási szerekre, vamint az üdülésre forditott nagyobb kiadásokkal függ össze.
