MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985
1985-01-30 198. öe. - 1985_PB 198/59
33 gálatába. A fővárosban - 1984. december 31-ig - a kiegészítő, kisegitő gazdaságban 174 ezer fő tevékenykedett. Az ezekben a formákban foglalkoztatott létszám 66 %-a a szocialista szektorhoz kapcsolódva folytatja tevékenységét. A fővárosban - az egységek száma és a foglalkoztatott létszám alapján - a vállalati gazdasági munkaközösség a leggyakoribb forma. A fővárosi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy időszerű volt a működés jogi kereteinek megteremtése, a döntések alapvetően helyesnek bizonyultak. Elképzeléseinkkel szemben viszonylag kis számban működnek e vállalkozási formák a szolgáltatások területén. A kiegészítő, kisegitő gazdaság helyenként ellentmondásos működése miatt társadalmi fogadtatása, megítélése eltérő. A magas y jövedelmek, a részvétel korlátai és a korrupciós esetek gyakran társadalmi feszültség forrásai. 6. Munkaerőhelyzet és foglalkoztatottság Budapesten A munkavállalási korú népesség száma a beszámolási időszakban is tovább csökkent, igaz, a korábbi időszakhoz viszonyítva lassabban. A munkavállalási korúak aránya a főváros népességének 57 %-a. Visszaesést jelez a munkavállalási koron tul aktiv kereső tevékenységet folytatók száma is. Kismértékben csökkent a főváros ingázási többlete, ezen belül az övezetből bejárók száma növekedett. A munkaerőforrás apadása miatt a munkaerőgondok a fővárosban nem enyhültek, sőt néhány területen tovább súlyosbodtak. A munkaerőkereslet összességében meghaladja a kínálatot. A tovább csökkenő fővárosi munkaerőforrás, valamint a Budapesten rendelkezésre álló korszerű termelő kapacitások hatékony kihasználása és a lakosság jó ellátása miatt hosszú távon is szükség van a mintegy 200 ezer naponta bejáró dolgozóra. A budapesti iparban és építőiparban a létszámcsökkenés a termelékenység növekedési ütemének mérséklődése, a termelés csökkenése mellett következett be. Létszámhiány van a fizikai, különösen a többmüszakós és kedvezőtlen körülményü munkahelyeken, nő a munkaerőhiánnyal küzdő szakmák száma. A munkaerőhiány különösen az építőiparban, a könnyűiparban és a gépipar egyes alágazataiban rontja a hatékonyságot, akadályozza a nagyértékü gépek és berendezések kihasználását. Kritikus a 53