MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-12-16 204. öe. - 1985_PB 204/39

- 8 Látnunk kell világosan, hogy a tolarencia képessége nem olyan széles, mint ahogy az objektiv helyzet és a vezetés törekvései igényelnék. És azt is világosan látni kell, hogy néhány kérdésben pedig a hangulat a nem kellő fogadtatás hátráltatja a döntéseket, és mivel erőltetjük, szorgalmazzuk ebből csak a feszültség fakad, a feszültség nő. Nem gondolkodunk eléggé előre a döntések meghozatalakor és annak politikai vetületeit nem számoljuk ki egészen pontosan. Apró példa: a minap elég nagy szenvedélyt váltott ki, hogy ugye a KÖZÉRT vállalatoknál vállalati tanácsot hoztak létre, a vállalati tanácsok pedig egyszerűen nem hajlandók egyszerűen felvállalni a veszteséges boltok üzemeltetését. És akkor itt van egy ellentmondás, hogy a tanácsoknak pedig az ellátási felelőssége meg van, a tanácsok felelősek azért, hogy a lakosság szükségleteit kielégitsék, közben a gazdasági érdek ezzel ellentétes. Ezt már ugye akkor, ugy kellett volna dönteni, hogy ezeknél a vállalatoknál ne történjék meg irányitáso formában változás, mert megspórolhattuk volna ezt a konfliktust. Vagy nem készitettük fel a pártmozgalmat sem a vállalati tanácsrendszer létrehozására. Kérem elvtársak azért azon el kell gondolkodni, már egyszer szóltunk róla, de ez most már szaporodott, hogy kérem van olyan eset, hogy annyi párttag nem szavaz a jelöltre, mint amennyi előtte a frakcióülésen támogatásáról biztositotta az új jelöltet. Kérem ez kétszinüség, ez farizeuskodás a mozgalomban, és ennek lehet oka az is, hogy jellemtelen emberek vannak a pártban, de lehet ennek oka az is, hogy nem késziettük fel a párttagságot arra, hogy milyen követelményeket támasztunk velük szembe. Az okok között szerepel ideológiai és politikai munkánk gyengesége is. Sok kérdésre nem adunk választ, új kérdésre elméleti választ és van egy prózai nagy kérdés, kérem elemi erővel tör be, merre megyünk. Ez a kongresszus előtt is vita volt, most azóta megszaporodott, megint. Részintézkedéseink szocialista jellegüek-e vagy nem. Most ugye mennek a beszámoló taggyűlések, az első információkat olvasom, ugyanezek a kérdések visszajönnek. Erősödött a nacionalizmus, ezt sajnos egyértelműen megerősitik a politikai tapasztalatok, és számtalan elméleti kérdés, amelynek politikai és napi forrása van, felerősödött. Esélyegyenlőség romlott, ez teljesen egyértelmű és világos, ez új kérdéseket hozott vissza. A szegények és gazdagok problémáját a szocializmusban, egyáltalán mit kezdünk vele, hol ennek a határa van-e erre programunk. Vagy ilyen probléma pl. értelmiségi körökben rendkivül erősen jelentkezik, a kultúra és a gazdaság viszonya és az a politikai program, amely a társadalom kulturális fejlesztése programja és a gazdasági ésszerűség között feszül. Vagy ilyen probléma a nagyüzem és a kisüzemek, kisvállalkozások viszonya és problémája most elemi erővel tör ismét fel, hogy a nagyüzemek nem kapják meg azt a politikai tekintélyt és rangot, amely megilleti őket, holott Í>3