MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-12-16 204. öe. - 1985_PB 204/37

- 6 életszivonal kérdései jelennek meg, van egy teherhordó törzsgárdája ennek a pártnak és ennek a rendszernek, amely érti, hogy a megoldás kulcsa a termelésben van és az ott lévő ellentmondások és feszültségek, olykor tehetetlenség vagy problémák miatt ideges és nyugtalankodik. Termeléshez tartozik, és talán az előzővel összhangban van, ma itt nagyon erősen szót kapott, nincs olyan rendezvény, ahol ezt szóvá ne tették volna az elmúlt hetekben, általában romlik az állampolgári fegyelem és általában romlik a munkafegyelem. Hát ennek persze nemcsak olyan jelenségei vannak, hogy lógnak vagy nem dolgoznak elég hatékonyan a munkahelyeken. Ezt persze differenciálni kell, mert egy jól szervezett munkahelyen, meg ahol a munka jellege olyan, ott nem tehetünk szemrehányást az embereknek, itt tehát nagyon differenciált a kép, sok minden meghatározza ezt. De azért azt, hogy általános állampolgári fegyelemlazulásnak vagyunk szemtanúi, annak nagyon sok példáját lehet felhozni bizonyítékhoz. Legelemibb emberi, közlekedési szabályokat nem tartanak be, és egyre inkább büntetlenül sértenek meg embereket. Ahogy az egyik vitán elhangzott, kezdve attól, hogy már a tilosban is parkolnak. Én ugye ezt a jelzőt, vagy ezt a kifejezést politikai értelművé formálva ugy magyaráztam magam számára, hogy szaporodnak akik a politikai parkolópályát vagy parkolóterületeket sem tartják tiszteletben és a tilosba is bebátorkodnak. Ezt nem kerülhetjük meg, hogy ezzel világosan szembenézzünk. Itt szeretném azt is elmondani, hogy bár a jelzőn lehet vitatkozni, mi azt tapasztaljuk többen, sokat beszéltünk erről mielőtt én ezt a mondatot kimondanám, erősödik az irányitásban dolgozók különböző szintjeik között a feszültség. Én nem merem azt a kifejezést használni, hogy a kormányzattal szemben bizalmi válság van, ahogy azt valaki megfogalmazta, én ezt túlzottnak tartom, ezt a jelzőt, de a kormányzat, az irányitással szembeni türelmetlenség egyes helyeken átcsapott már bizalom hiánnyá egyes részkérdésekben. Nem általános ez, egyes részkérdésekben. Ennek terméke, hogy kísérőjelenségeként megszaporodott az egymásramutogatás. Nem akarok neveket mondani, félreérthető és nem akarok a pletykálkodás zsákutcájába kerülni, de egy nagyon magasrangú állami vezető a közelmúltban egy tanácskozáson megfogalmazta, épp elege volt már abból, hogy a Budapesti Pártbizottság állandóan keresztbe tesz törekvéseinek útjába. Egy másik állami vezető, mentségére szóljon, hogy a kresz szerint már elviselhetetlen, egyébként társaságban elviselhető alkoholos befolyásoltság alatt kijelentette, hogy ugye isten mentsen meg ezt az országot attól, hogy a Budapesti Pártbizottságon kialakult gazdasági szemlélet határozza meg a gazdasági folyamatokat. Hát gondolom, hogy azokról a vitákról visszamaradt valami melléktermék, ami itt ebben a teremben, vagy a másikban le szokott potyogni. En ezt nem önmagáért a tényért tartom nyugtalanítónak, mert hát istenem ilyen &