MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-01-30 198. öe. - 1985_PB 198/52

26 A fővárosi ipar szelektiv-intenziv fejlesztése a nagyösszegü beruházási és irreális létszámigények, valamint a hatékonyság mérsékelt növekedése miatt nem gyorsult. Az iparszerkezet kor­szerűsítéséhez, műszaki megujitásához szükséges erőforrásokat nem sikerült biztositani. Sem ágazati, sem vállalati szinten nem alakultak ki a kellően differenciált fejlődést biztositó fejlesz­tési és visszafejlesztési stratégiák. A termelés ágazati, szakágazati szerkezet-változása első­sorban a vállalati teljesítmények függvényében alakult. Azoknak a vállalatoknak a fejlődése, amelyek növelni tudták a korszerű, jobb minőségű, több szellemi munkát tartalmazó, piacképesebb termékek részarányát, kedvezően hatott az ágazati arányok módo­sulására is. Ezeknek a követelményeknek megfelelve tudott az átlag feletti ütemben fejlődni a gyógyszer-, növényvédőszer-, kozmetikaicikk-gyártás és a müanyagfeldolgozás, a hiradás- és vákuumtechnikai-, a műszer- és közlekedésieszköz-gyártó ipar, a csiszolókorong- és finomkerámia-gyártás. A könnyűipar rész­arányának csökkenése mellett a papir- és nyomdaipar, valamint a ruházati ipar több vállalata is képes volt jelentősebb meg­újulásra, termékei korszerűsítésére. Az elért eredmények elle­nére a termékszerkezet eddigi mértékű változása a gazdasági egyen­súly tartós megalapozásához, a kiegyensúlyozott és hatékony fejlődés feltételeinek megteremtéséhez nem elegendő. Az uj termékek részaránya az értékesítésben alacsony, a cserélődés üteme lassú. A minőség javulása az érte tett erő­feszítések ellenére nem kielégitő, gyakran a meglévő technikai lehetőségek is kihasználatlanok maradnak. A kutatás-fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazása nem elég gyors. Az inno­vációs láncban nem kielégitő a piaci információk kutatásra­fejlesztésre gyakorolt hatása, és lassú a fejlesztési eredmények termelési hasznositása. Ez a tárgyi feltételek hiánya mellett érdekeltségi problémákra, a műszaki értelmiségnek a lehetsé­gesnél alacsonyabb szinvonalu foglalkoztatására is visszave­zethető. A budapesti ipar műszaki-technológiai színvonala a szük­ségestől elmaradó fejlesztés következtében egyre jobban lesza­kad a nemzetközi élvonaltól. A fővárosi vállalatok a beruházási források felét a vidéki telephelyek fejlesztésére forditották. s*

Next

/
Thumbnails
Contents