MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985
1985-01-30 198. öe. - 1985_PB 198/52
26 A fővárosi ipar szelektiv-intenziv fejlesztése a nagyösszegü beruházási és irreális létszámigények, valamint a hatékonyság mérsékelt növekedése miatt nem gyorsult. Az iparszerkezet korszerűsítéséhez, műszaki megujitásához szükséges erőforrásokat nem sikerült biztositani. Sem ágazati, sem vállalati szinten nem alakultak ki a kellően differenciált fejlődést biztositó fejlesztési és visszafejlesztési stratégiák. A termelés ágazati, szakágazati szerkezet-változása elsősorban a vállalati teljesítmények függvényében alakult. Azoknak a vállalatoknak a fejlődése, amelyek növelni tudták a korszerű, jobb minőségű, több szellemi munkát tartalmazó, piacképesebb termékek részarányát, kedvezően hatott az ágazati arányok módosulására is. Ezeknek a követelményeknek megfelelve tudott az átlag feletti ütemben fejlődni a gyógyszer-, növényvédőszer-, kozmetikaicikk-gyártás és a müanyagfeldolgozás, a hiradás- és vákuumtechnikai-, a műszer- és közlekedésieszköz-gyártó ipar, a csiszolókorong- és finomkerámia-gyártás. A könnyűipar részarányának csökkenése mellett a papir- és nyomdaipar, valamint a ruházati ipar több vállalata is képes volt jelentősebb megújulásra, termékei korszerűsítésére. Az elért eredmények ellenére a termékszerkezet eddigi mértékű változása a gazdasági egyensúly tartós megalapozásához, a kiegyensúlyozott és hatékony fejlődés feltételeinek megteremtéséhez nem elegendő. Az uj termékek részaránya az értékesítésben alacsony, a cserélődés üteme lassú. A minőség javulása az érte tett erőfeszítések ellenére nem kielégitő, gyakran a meglévő technikai lehetőségek is kihasználatlanok maradnak. A kutatás-fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazása nem elég gyors. Az innovációs láncban nem kielégitő a piaci információk kutatásrafejlesztésre gyakorolt hatása, és lassú a fejlesztési eredmények termelési hasznositása. Ez a tárgyi feltételek hiánya mellett érdekeltségi problémákra, a műszaki értelmiségnek a lehetségesnél alacsonyabb szinvonalu foglalkoztatására is visszavezethető. A budapesti ipar műszaki-technológiai színvonala a szükségestől elmaradó fejlesztés következtében egyre jobban leszakad a nemzetközi élvonaltól. A fővárosi vállalatok a beruházási források felét a vidéki telephelyek fejlesztésére forditották. s*
