MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985
1985-10-17 203. öe. - 1985_PB 203/19
- 1 •HOZZÁSZÓLÁSOKt Készei Károly elvtára: Tisztelt Pártbizottság! Figyelmesen elolvasva a helyzetképet, meghallgatva a kiegészítést, alapjaiban - ha merek igy fogalmazni a diagnóziaaal egyetértek. Tényleg elgondolkoztató maga a jelentés, a beterjesztett feladatterv, de azért még van bennem bizonyos hiányérzet. Utalunk az 1970 óta végzett munkára, a legutóbbi Központi Bizottsági állásfoglalásra és tapasztalataim alapján egyénileg ugy hiszem, hogy abba az álláspontba, amit Borbély elvtárs ismertetett, mint egyes kulturális intézmények elég szélsőségesnek tűnő véleményét, ugy hiszem hogy azért elég sok igazság vagyon ebben is. Bár előreboosátanám, hogy ahogy az anyagot olvasgattam, próbáltam visszagondolni a magam ifjúságára, fiatalságára, gyerekeim ifjúságára, sőt most már abban a helyzetben vagyok, hogy unokáim ifjúságára is gondolni merek. Ha van hiányérzetem mint mondottam, talán kiosit többet foglalkoznék két alapozó tényezővel az ifjúság jövőjét illetően. Az egyik a család, a másik az isko la. Megint magamból indultam ki egy kiosit. Család ; én ugy hiszem, hogy az élet inditásához - nemcsak én, hanem nagyon sokan - a családtól kaptunk végtelenül sokat. Beleértve egy kiosit jót is rosszat is, mert hisz én is más fiatal voltam mint a szüleim. Más körülményekben, más sportszellemben. De azért egy kicsit, ha lehet igy mondani - kicsit kilógtam a sorból, én is megkaptam az apámtól azt, hogy hát milyen ember lesz tebelőled? Aztán ahogy emlékszem ezt a perspektivikus atyai intelmet én ia továbbadtam a gyerekeimnek, amikor valahogy nem ugy ment a tanulás, a munka meg egyéb dolog, s a múltkor azt vettem észre,hogy már a fiam is továbbadja ezt az unokámnak egy-egy beírás hazahozatalakor. Én ugy hiszem ebből azért le lehet vonni egy következtetést, hogy mint ifjúsággal velünk is azért voltak gondok és voltak tí
