MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-05-02 201. öe. - 1985_PB 201/11

( - 2 amelyik már elkezdődött gyakorlatilag a kongresszus: előkészitő időszakban, bizunk benne, hogy mindez egész épitőmunkánk társadalmunk közéletének fejlesztését, a közös feladatok végrehajtását segiti elő. Az 1985. évi választásoknak ennek az egész előkészitő munkának különös jelentőséget ad az a tény, hogy egy új rendszerű választást kell lebonyolitani, új szabályokat kell megtanulni, mert a kisebb módosításokkal 1966. óta életben volt, vagy funkcionált választási rendszer jól szolgálta a szocialista nemzeti egység megvalósitását, a demokrácia kiterjesztését, ezért lényeges változásokról nincs szó, de ezek a változások mégis alapvetően módositottak néhány szokást, néhány választási követelményt és most ennek megfelelően szervezzük már a választásokat. Mik ezek az alapkérdések, amik nem változtak és mik azok, amikben módosulás van a jelenlegi rendszerben? Nem változott meg az az alapvető politikai kérdés, hogy választási rendszerünk politikai alapja továbbra is a nemzeti egységet kifejező népfrontpolitika. Hogy általános, egyenlő és közvetlen választójogunk van, hogy titkos a szavazás, hogy egyéni választókerületi rendszer van a választási rendszerben és hogy Budapesten úgynevezett kétszintes államhatalmi szervezet működik. Kerületi tanácsok és a Fővárosi Tanács. Ugyanakkor megértek a feltételek arra, hogy ezeket az alapelveket fenntartva, magát a választási rendszert továbbfejlesszük, hogy az állampolgárok aktivabb részvételét érjük el, biztositsuk a választás előkészítésében, az egész választási periódusban és maqánál a választásnál. Ez meggyőződésünk szerint magának a szocialista demokráciának az erősitése és kiterjesztése. E célt szolgálják a törvény legfontosabb elemei, amelyre csak érintőlegesen szeretnék utalni és ezek a következők: A kötelező többes, minimum kettős jelölés, tehát nem kötelező kettős jelölés, haner" kötelező többes jelölés. A lehetőség erre eddig is biztositott volt, de a gyakorlatban alig érvényesült. Ha visszatekintünk három választási ciklusra, a kettős jelöltek száma ciklusról-ciklusra csökkent. Tehát 15 évvel ezelőtt több volt, mint 5 esztendővel ezelőtt. Ebben az esetben a választópolgárok részére ténylegesen nagyobb lehetőség nyilik a választásban való tevőleges, sőt már a jelölésben való tevőleges részvételre. Vagy i3yen a pótképviselői és a póttanácstagi mandátum. Azok a választottak, azok a jelöltek, akik a választás során a szavazatoknak legalább egynegyedét megkapják, azok pótképviselőnek, vagy póttanácstagnak minősülnek. Ezzel az intézmény bevezetéssel az időközi választások számának a csökkertését is valószinü elfog-juk érni. Vagy ilyen az országgyűlési képviselők országos választási listája. Én most nem minősítem