MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1985

1985-02-20 199. öe. - 1985_PB 199/26

- 4 Társadalmi és politikai viszonyaink megítélésénél a vitában hangsúlyosan szerepelt az értelmiség helye, szerepe társadalmi-anyagi megbecsülése, tudásának felhasználása. Helyeselték, hogy a jövőben növelni kívánjuk az értelmiség anyagi, társadalmi megbecsülését, elősegítjük alkotókészségük szélesebb kibontakoztatását, közéleti aktivitásuk fokozását. A nehezebb gazdasági helyzet - az elhangzott vélemények szerint - a nőkre az átlagosnál nagyobb terheket hárított. A dolgozó nők életkörülményei nehezebbé váltak, a korábbinál több háztartási munkát kénytelenek vállalni. Élesen fogalmazták meg, hogy az áremelések ellentétesek a KB nőpolitikái határozatával. Mindezek ellenére a nők aktivitása és közéleti tevékenysége növekedett. A vitában nagyon sokan szóltak a fiatalokról. A vélemények szenvedélyesek, támogatóak, féltőek és elroarasztalóak voltak. Egyetértés volt abban, hogy a fiatalok nagy többsége becsületesen teljesiti kötelezettségeit. Kritikai észrevételként hangzott el, hogy a nevelésük nem kielégítő, körükben az utóbbi időben felerősödtek nem kívánatos jelenségek /közélettől való elfordulás, közömbösség, pacifizmus, túlzott türelmetlenség, anyagiasság/. Sokan hiányolták, hogy az Irányelvekben nincs szó a gyermek korosztály helyzetének megítéléséről. Az idősebb nemzedékről szóló elismerő szavakat, tapasztalataik hasznosítását és a közéletbe való bevonásukat általában helyeslés fogadta. Nemzetiségi politikánkkal a párttagság egyetértett. Sokan helyeselték, hogy a szocialista országokban élő magyar nemzetiségiek természetes igényének tartjuk anyanyelvük és nemzeti kultúrájuk ápolását. Néhányan hiányolták, hogy a világban élő magyarok és az óhaza közötti viszonyról nem esik szó. JL