MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.3.) 1984
1984-07-05 194. öe. - 1984_PB 194/29
- 2 kezett vicc, amit mesélünk szájról-szájra, szimbolikus tanítdnénik, tanitóbácsik nincsenek. Én magamba ezt a jelenséget nem tudom másként elrendezni, csak úgy tudom elrendezni, hogy az iskola mindig-mindig társadalmilag védett érték. Nem közömbös ennek a társadalomnak és az az előbb mondott tapasztalatom, hogy a közművelődés sem volt közömbös. Ez nekem szervesen hozzákapcsolódik. Dehát ezt csak zárójelben tettem volna hozzá. A vitában felmerült elemek nem igen választhatók szét szemléleti meg konkrét dolgokra, éppen ezért én egyfajta folyamatos rendbe tennék néhány összefüggő megjegyzést. Aczél elvtárs hozzászólásában beszélt arról, hogy ha jól értette az itt elmondott bevezető szavaimat, akkor valószínűleg, amikor az esélyegyenlőtlenség csökkentését szorgalmaztam, akkor a felfelé nivellálódás értelmét kapcsoltam hozzá. Nem is kétséges, hogy valóban nincs e tekintetben semmifajta nézetkülönbség, hisz nem is lehet. Annit tennék azonban csak hozzá, hogy azt gondolom, hogy itt és most Magyarországon minden további szakaszhoz mérve is sokkal fontosabb kérdés az, hogy valóban mindent megtegyünk a képességek kibontakoztatásához, s annak érdekében. És hogy én itt azok közé tartozom, akik nem szívesen húzzák meg a vonalat, hogy miféle képességek kibontakoztatásához, abban éppen az a meggyőződés húzódik meg, hogy általános társadalmi érdekről, alapvető társadalmi érdekről van szó•mindenfajta képesség kibontakoztatásához. S még egy dolgot tennék hozzá: a kibontakoztatás helyett is szívesebben mondom azt a szót, hogy mindenfajta képesség működtetéséhez. Tehát, hogy valóban rendszerbe, művelődéspolitikai politikai rendszerbe kapcsolódjék össze mindaz, ami a képességek kibontakoztatását jelenti. Épp hogy nem valamiféle csökkentett színvonalú kiegyenlítődésre gondolok természetesen saját magam sem, hanem a maximális lehetőségek kibontakoztatásához, méghozzá nemcsak a képességek felső tartományában. A másik megjegyzésem pedig az, hogy a viták tapasztalatához tartozik, hogy ilyen természetű feszültségekkel teli kérdésekben rendkívül fontos szerepe van minden egyes kategóriának,szónak, amit használunk. Rengeteg félreértés származik abból, 23